Tündérkert
Rómeó és Júlia
Keresztül az erdőn
Titok
 |
| A békakirály |
2012. január 31., kedd
2012. január 29., vasárnap
Az ókor hét csodája
1. A gízai piramisok - Egyiptom
A 7 csoda közül az egyiptomi piramisok a legrégebbiek, mégis érdekes módon az egyedüliek, melyek napjainkig fennmaradtak. Kb. i.e. 2584-2465 körül épültek Hufu (Kheopsz), Kephrén és Menkauré (Mükerinosz) fáraó és feleségeik síremlékekén. A piramisokat azért építették, hogy az idők végeztéig megőrizzék uralkodóik múmiáját és kincseit, valamint innen indult útnak a mennyei rokonaik felé az istenkirály lelke. Hufu fáraó piramisa a legnagyobb: 147 méter magas! Körülbelül 2 millió 300 ezer kőtömböt használtak az építéshez; többségük 2,4 tonnát nyom. Szinte még ma is elképzelhetetlennek tűnik, miként épültek fel ezek az óriások az akkori tudomány alapján. A munkálatok nagyjából 23 évet vettek igénybe!
A 7 csoda közül az egyiptomi piramisok a legrégebbiek, mégis érdekes módon az egyedüliek, melyek napjainkig fennmaradtak. Kb. i.e. 2584-2465 körül épültek Hufu (Kheopsz), Kephrén és Menkauré (Mükerinosz) fáraó és feleségeik síremlékekén. A piramisokat azért építették, hogy az idők végeztéig megőrizzék uralkodóik múmiáját és kincseit, valamint innen indult útnak a mennyei rokonaik felé az istenkirály lelke. Hufu fáraó piramisa a legnagyobb: 147 méter magas! Körülbelül 2 millió 300 ezer kőtömböt használtak az építéshez; többségük 2,4 tonnát nyom. Szinte még ma is elképzelhetetlennek tűnik, miként épültek fel ezek az óriások az akkori tudomány alapján. A munkálatok nagyjából 23 évet vettek igénybe!
2.Szemirámisz függőkertje - Babilon
II. Nabú-kudurri-uszur babiloni uralkodó (i.e. 605-562) nagy fába vágta a fejszéjét. Felesége, Amitisz méd hercegnő egyszer csak gondolt egyet, és miután kijelentette, hogy megunta a mezopotámiai síkságot, és vágyik hazája hegyes tájaira, a király elrendelte, hogy emeljenek mesterséges hegyet (!!), amely egymás felett elhelyezkedő, egyre kisebb lépcsős teraszaival a babilóniai zikkuratokra, templompiramisokra emlékeztetett. Az építmény teraszait más-más tájakról hozott bokrokkal és növényekkel ültették be, melyeket mesterségesen kellett öntözni, nehogy kiszáradjanak. Miután a perzsák leigázták Babilóniát (i.e. 538), a város hanyatlani kezdett, és az idők folyamán csak egy üres és poros rom maradt az egykori birodalomból.
Az epheszoszi Artemisz templom - Törökország
A Hold istennőjének, Artemisznek emelték az i.e. VI. században. Artemisz istennő Zeusz lánya, Apollón ikertestvére és az állatok és ifjú lányok védelmezője volt. Az épület 131*79 m-es lépcsős alapzaton állt, 117 húszméteres márványoszlop és pompás szobrok díszítették. A görög világ egyik legnagyobb temploma volt. Az épületet tűzvész pusztította el i.e. 356-ban, majd később, Nagy Sándor parancsára - aki a tűzvész napján született - újjáépítették. Az i.e. III. században a gótok kifosztották, mára csak alig néhány kő maradt meg belőle.
Pheidiász olülpiai Zeusz szobra - Görögország
Zeusz fényűző templomát a görögök i.e. 466-456 között építették, majd néhány évvel később egy fenséges istenszobrot is rendeltek.
Az ülő isten bal kezében sasos pálcáját, jobbjában Nikét, a győzelem istennőjének alakját tartotta. A szobor 13 méter magas volt. Miután betiltották az olümpiai játékokat, a szobrot Konstantinápolyba szállították, majd megsemmisült, mikor a palota, ahova vitték, leégett.
Halikarnasszoszi mauzóleum - Törökország
Mauszólosz káriai uralkodó (i.e. 377-353) és felesége, Artemiszia látványos síremléket tervezett magának Halikarnasszoszban - a mai török Bodrumban. A síremlék három szint magas, lépcsős alapzatát pompás szobrok díszítették. A négy oldalán több mint 300 faragott ember- és állatfigura áll. A tetején egy piramis emelkedett, melynek csúcsán négylovas diadalszekér állt, valószínűleg Mauszólosz szobrával. Az emlékmű 43 m magas lehetett. A királyi párt aranykoporsóban temették a Mauszóleionnak nevezett épület alá - innen ered a mauzóleum szó. Az épületet egy középkori földrendés rombolta le.
A rodoszi kolosszus - Görögország
A ródosziak egy kiemelkedő győzelmük után elhatározták: a dicsőség emlékére, és napistenük, Héliosz tiszteletére hatalmas szobrot emelnek. 12 év alatt készült el a csoda (kb. i.e. 280). A Kolosszus 30 m magas volt. I.e. 226-ban aztán egy földrengés következtében a szobor térdben eltört, majd ledőlt. Egy jós kijelentette: ne építsék újjá! így i.sz. 654-ig ott hevert, ahol összeomlott, majd egy szíriai hóditó elvitte a bronzot, és pénzt vert belőle.
Az alexandriai világítótorony - Egyiptom
Az i.sz. 280 körül, II. Ptolemaiosz uralkodása idején elkészült világítótorony Pharosz szigetén, az alexandriai kikötőben állt. Tetején Zeusz, a főisten hatalmas méretű szobra állt. A hajósokat figyelmeztető jelzőtüzet a harmadik toronyban gyújtották, és bronzlemezekkel verték vissza a fényét a tenger felé. Az építmény 117 méter magas volt. Éjszaka akár 50 km-re is ellátszott a fénye, nappal pedig füstoszlop segítette a tájékozódást. A világítótoronnyal is, mint oly sok mással, egy földrengés végzett a XIV. században.
| Név | Építésének időpontja | Földrajzi elhelyezkedés | Pusztulásának ideje | Pusztulásának oka |
|---|---|---|---|---|
| A gízai piramisok | I. e. 2550 | Egyiptom | - | - |
| Szemirámisz függőkertje | I. e. 600 | Babilon | I. e. I. század | földrengés |
| Az epheszoszi Artemisz-templom | I. e. 550 | Törökország, Lüdia | I. e. 356 | tűz |
| Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra | I. e. 435 | Görögország | I. sz. V–VI. század | tűz |
| A halikarnasszoszi mauzóleum | I. e. 351 | Törökország, Bodrum | I. sz. 1494 | földrengés |
| A rodoszi Kolosszus | I. e. 292–280 | Görögország | I. e. 224 | földrengés |
| Az alexandriai világítótorony | I. e. III. század | Egyiptom | I. sz. 1303–1480 | földrengés |
Bacskai Richárd lapjáról - Köszönöm
Jelöltek voltak A VILÁG HÉT CSODÁI közé
Akropolisz - Athén
Alhambra
Angkor Wat
Húsvét szigetek
Eiffel-torony
Haghia Sophia
Kiyomizu - templom
Kreml
Neuschwanstein
Szabadság-szobor, New York
Stonehange
Sydney Operaház
Timbuktu -Mali
A világ 7 új csodája
Megválasztották a világ hét új csodáját!(2007. július 7-én)
A gizai piramisok -
Kefren fáraó piramisa és a Szfinx
2. A jordániai Petra városa: a sziklába faragott város több mint négyezer éves, amely ma is csak gyalog vagy lóháton közelíthető meg. A nabateusok városának egyetlen nagyobb, máig is megmaradt szabadon álló épülete a Dushara, vagyis a Hegyek Ura tiszteletére emelt templom.
3. A Krisztus-szobor Brazíliában: a huszadik századi szobor, a Megváltó Krisztus 1931-re készült el. A Rio de Janeiro fölé magasodó kolosszus 30 méter magas, 1145 tonna tömegű.
4. A Machu Picchu Peruban: a romvárost számos rejtély övezi, hiszen sem pontos funkcióját, sem építésének módját nem ismerjük. Az 500 éves inka városról nagyon sokáig csak a helybeliek tudtak, mígnem 1911-ben egy amerikai archeológus újra megtalálta az építményeket.
5. A Chichen Itza-i piramis Mexikóban: a maja templomvárosban található Kukulkan nevű piramisban a legendák szerint az isteneknek áldoztak egy-egy győztes csata után, méghozzá az ellenség vezérének szívével.
6. Colosseum: a gladiátor- és állatküzdelmek számára tervezett amfiteátrumot Vespasianus császár parancsára kezdték el építeni, majd tíz évvel később, Kre. 80-ban be is fejezték a monumentális épületet. A Colosseumnak mindössze egyharmada maradt meg, ám ebből is látható az a nagyszerű ötlet, hogy csatornák segítségével el tudták árasztani a földszintet, így ott hajócsatákat is bemutathattak.
7. Taj Mahal, India: a szerelem legnagyobb emlékművét Sándzsahán császár építette felesége halálakor, aki megkérte őt arra, hogy soha többé ne vegyen nőt maga mellé, és olyan síremléket építtessen neki, amelynek csodájára jár az egész világ. A monda szerint a császár a Taj Mahal építészének a feleségét megölette, hogy a férfi kellően át tudja érezni Sándzsahán fájdalmát
Lassan nyolc éve, hogy az UNESCO szavazásra bocsátotta azt a kérdést, hogy mi is lehet a modern ember számára a világ hét új csodája. Az ókori csodákból ugyanis már csak egy áll, a gizai piramisok, amely tiszteletbeli tagja lett az új válogatásnak is.
Nyolc év alatt több millióan szavaztak, mígnem a huszonegy döntősből kiválasztották azt a hetet, amely viselheti a megtisztelő címet! Lássuk, mely épületek lettek a győztesek!
1. A Kínai Nagy Fal: a legtöbb szavazatot kapott építményt az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség tagjai közé. A fal nem összefüggő, hanem különböző korokban épült falszakaszok összessége. A hossza 6 352 km.
2. A jordániai Petra városa: a sziklába faragott város több mint négyezer éves, amely ma is csak gyalog vagy lóháton közelíthető meg. A nabateusok városának egyetlen nagyobb, máig is megmaradt szabadon álló épülete a Dushara, vagyis a Hegyek Ura tiszteletére emelt templom.
3. A Krisztus-szobor Brazíliában: a huszadik századi szobor, a Megváltó Krisztus 1931-re készült el. A Rio de Janeiro fölé magasodó kolosszus 30 méter magas, 1145 tonna tömegű.
5. A Chichen Itza-i piramis Mexikóban: a maja templomvárosban található Kukulkan nevű piramisban a legendák szerint az isteneknek áldoztak egy-egy győztes csata után, méghozzá az ellenség vezérének szívével.
7. Taj Mahal, India: a szerelem legnagyobb emlékművét Sándzsahán császár építette felesége halálakor, aki megkérte őt arra, hogy soha többé ne vegyen nőt maga mellé, és olyan síremléket építtessen neki, amelynek csodájára jár az egész világ. A monda szerint a császár a Taj Mahal építészének a feleségét megölette, hogy a férfi kellően át tudja érezni Sándzsahán fájdalmát
