Az ókeresztény művészet - (100-800)

 Egy római katakomba

Búvárkodó: http://www.mozaweb.hu/Lecke-Vizualis_muveszetek-Muveszettortenet_6-Az_okereszteny_muveszet-101056


A keresztény vallást hosszú évszázadokon át nem ismerték el hivatalosan. Ezért a keresztény emberek magánházakban, vagy katakombákban találkoztak egymással.


A római katakombák föld alatti folyosók voltak.
A falak festményei jelképpel szóltak a hívőkhöz.

Pécs Ókeresztény sírlamrák
Világörökség része
http://www.turautak.com/img/picture/585/okereszteny_pecs.jpg


Keresztény jelképek

Hal

A hal a keresztény szimbolikában Krisztust jelenti, ami egy görög szójáték: Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó - összeolvasva halat jelent. Örök életet is jelent, lévén azt hitték a hal sose alszik.
(ιχθυς, ichthisz) 



Galamb

A keresztény ikonográfiában a galamb a Szentlélek jelképe. A Szentlélek pedig a Mindenható Isten szabad és független jelenléte.
A bölcsesség, a józanság Lelke, maga Isten.
A Szentlélek, békességet teremt bennünk és közöttünk, alázatos, szelíd.

Bárány

Az ártatlanság jelképe. Az apostolokat is gyakran bárány képében jelenítik meg.  A húsvéti bárány Jézus feltámadását és az újjászületést jelképezi. Ilyenkor glóriával a feje körül és keresztes zászlóval ábrázolják.



Páva


Évenként megújuló tollazata miatt a halál fölötti győzelem és a föltámadás jelképe. Tollának szemekre emlékeztető mintázata miatt a hit szimbóluma.


A négy evangélista - angyal, tulok, oroszlán, sas
 

 A négy evangélistát: angyal, oroszlán, tulok és sas képében jelenítették meg. Máté az angyal, Lukács a tulok, Márk az oroszlán és János a sas.


Kereszt



XII. századi ereklyetartó

 

 A kereszt a keresztény kultúrkörben Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele.
A bűn és a halál feletti győzelmet is jelenti.
A IV. század utáni időkben jelenik meg képi ábrázolásokon. Magát Krisztust is jelképezi.




Isten szeme 

Háromszögbe foglalt szem melyet sugarak vesznek körül.
Isten mindent látó tekintetét szimbolizálja, aki szemmel tartja az emberiséget.

 



Lotz Károly - A négy evangélista.( Szent István bazilika)

Az ókeresztény művészet állatornamentikája
A növényábrázolások mellett igen gazdag e kor állatszimbolikája is. A Szentírás számos helyén találkozunk állatokkal kapcsolatos metaforikus utalásokkal, melyek alkalmat adnak az allegorikus értelmezés számára. A bárány Krisztus egyik jelképe (lásd húsvéti bárány), a nyáj metafórája a hívek összességére vonatkozik, és a Jó Pásztorban nyer kifejezést. A galamb a lélek szimbóluma, de a szüzességé és a hívő ember erényes életéé is. A keresztény ikonográfiában olyan elemek kísérik, mint a fa, az olajfa, a pálma, a kantharosz-edény (hengeres, kihajló szájperemű edény, két ívelt, magas füllel), amelyeknek mindegyike a kertként elképzelt Paradicsomra vonatkozik. De a galamb alak a Szentlélekkel is azonosítható. Római Szent Kelemen (?-99) vértanú pápa a főnixet az ember halálának majd feltámadásának jelképeként értelmezi. De az állatok közül sok esetben megjelenik az oroszlán ("a Júda nemzetségéből való oroszlán" maga Krisztus; Jel 5,5); a sas mint a hiedelem szerint újjászületni képes állat; a szamár a pogány népeket jelképezi; a sárkány az ördög jelképe; a párduc Krisztus feltámadásáé; a páva a lélekre utal, de romolhatatlannak tartott húsa miatt a halhatatlanságé; a szarvas az Úr után áhítozó lélek jelképe.