Kinuko Y. Craft

Tündérkert

Rómeó és Júlia

Keresztül az erdőn

Titok

Eleonóra Aquitániában

A békakirály

Az ókor hét csodája

1. A gízai piramisok - Egyiptom

   A 7 csoda közül az egyiptomi piramisok a legrégebbiek, mégis érdekes módon az egyedüliek, melyek napjainkig fennmaradtak. Kb. i.e. 2584-2465 körül épültek Hufu (Kheopsz), Kephrén és Menkauré (Mükerinosz) fáraó és feleségeik síremlékekén. A piramisokat azért építették, hogy az idők végeztéig megőrizzék uralkodóik múmiáját és kincseit, valamint innen indult útnak a mennyei rokonaik felé az istenkirály lelke. Hufu fáraó piramisa a legnagyobb: 147 méter magas! Körülbelül 2 millió 300 ezer kőtömböt használtak az építéshez; többségük 2,4 tonnát nyom. Szinte még ma is elképzelhetetlennek tűnik, miként épültek fel ezek az óriások az akkori tudomány alapján. A munkálatok nagyjából 23 évet vettek igénybe!

2.Szemirámisz függőkertje - Babilon

 II. Nabú-kudurri-uszur babiloni uralkodó (i.e. 605-562) nagy fába vágta a fejszéjét. Felesége, Amitisz méd hercegnő egyszer csak gondolt egyet, és miután kijelentette, hogy megunta a mezopotámiai síkságot, és vágyik hazája hegyes tájaira, a király elrendelte, hogy emeljenek mesterséges hegyet (!!), amely egymás felett elhelyezkedő, egyre kisebb lépcsős teraszaival a babilóniai zikkuratokra, templompiramisokra emlékeztetett. Az építmény teraszait más-más tájakról hozott bokrokkal és növényekkel ültették be, melyeket mesterségesen kellett öntözni, nehogy kiszáradjanak. Miután a perzsák leigázták Babilóniát (i.e. 538), a város hanyatlani kezdett, és az idők folyamán csak egy üres és poros rom maradt az egykori birodalomból.

Az epheszoszi Artemisz templom - Törökország

   A Hold istennőjének, Artemisznek emelték az i.e. VI. században. Artemisz istennő Zeusz lánya, Apollón ikertestvére és az állatok és ifjú lányok védelmezője volt. Az épület 131*79 m-es lépcsős alapzaton állt, 117 húszméteres márványoszlop és pompás szobrok díszítették. A görög világ egyik legnagyobb temploma volt. Az épületet tűzvész pusztította el i.e. 356-ban, majd később, Nagy Sándor parancsára - aki a tűzvész napján született - újjáépítették. Az i.e. III. században a gótok kifosztották, mára csak alig néhány kő maradt meg belőle.

Pheidiász olülpiai Zeusz szobra - Görögország

 Zeusz fényűző templomát a görögök i.e. 466-456 között építették, majd néhány évvel később egy fenséges istenszobrot is rendeltek.

Az ülő isten bal kezében sasos pálcáját, jobbjában Nikét, a győzelem istennőjének alakját tartotta. A szobor 13 méter magas volt. Miután betiltották az olümpiai játékokat, a szobrot Konstantinápolyba szállították, majd megsemmisült, mikor a palota, ahova vitték, leégett.

Halikarnasszoszi mauzóleum - Törökország

Mauszólosz káriai uralkodó (i.e. 377-353) és felesége, Artemiszia látványos síremléket tervezett magának Halikarnasszoszban - a mai török Bodrumban. A síremlék három szint magas, lépcsős alapzatát pompás szobrok díszítették.  A négy oldalán több mint 300 faragott ember- és állatfigura áll. A tetején egy piramis emelkedett, melynek csúcsán négylovas diadalszekér állt, valószínűleg Mauszólosz szobrával. Az emlékmű 43 m magas lehetett. A királyi párt aranykoporsóban temették a Mauszóleionnak nevezett épület alá - innen ered a mauzóleum szó. Az épületet egy középkori földrendés rombolta le.

A rodoszi kolosszus - Görögország

 A ródosziak egy kiemelkedő győzelmük után elhatározták: a dicsőség emlékére, és napistenük, Héliosz tiszteletére hatalmas szobrot emelnek. 12 év alatt készült el a csoda (kb. i.e. 280). A Kolosszus 30 m magas volt.  I.e. 226-ban aztán egy földrengés következtében a szobor térdben eltört, majd ledőlt. Egy jós kijelentette: ne építsék újjá! így i.sz. 654-ig ott hevert, ahol összeomlott, majd egy szíriai hóditó elvitte a bronzot, és pénzt vert belőle.

Az alexandriai világítótorony - Egyiptom

  Az i.sz. 280 körül, II. Ptolemaiosz uralkodása idején elkészült világítótorony Pharosz szigetén, az alexandriai kikötőben állt. Tetején Zeusz, a főisten hatalmas méretű szobra állt. A hajósokat figyelmeztető jelzőtüzet a harmadik toronyban gyújtották, és bronzlemezekkel verték vissza a fényét a tenger felé. Az építmény 117 méter magas volt. Éjszaka akár 50 km-re is ellátszott a fénye, nappal pedig füstoszlop segítette a tájékozódást. A világítótoronnyal is, mint oly sok mással, egy földrengés végzett a XIV. században.

Név	Építésének időpontja	Földrajzi elhelyezkedés	Pusztulásának ideje	Pusztulásának oka
A gízai piramisok	I. e. 2550	Egyiptom	-	-
Szemirámisz függőkertje	I. e. 600	Babilon	I. e. I. század	földrengés
Az epheszoszi Artemisz-templom	I. e. 550	Törökország, Lüdia	I. e. 356	tűz
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra	I. e. 435	Görögország	I. sz. V–VI. század	tűz
A halikarnasszoszi mauzóleum	I. e. 351	Törökország, Bodrum	I. sz. 1494	földrengés
A rodoszi Kolosszus	I. e. 292–280	Görögország	I. e. 224	földrengés
Az alexandriai világítótorony	I. e. III. század	Egyiptom	I. sz. 1303–1480	földrengés

Bacskai Richárd lapjáról - Köszönöm

Jelöltek voltak A VILÁG HÉT CSODÁI közé

Akropolisz - Athén

Alhambra

Angkor Wat

Húsvét szigetek

Eiffel-torony

Haghia Sophia

Kiyomizu - templom

Kreml

Neuschwanstein

Szabadság-szobor, New York

Stonehange

Sydney Operaház

Timbuktu -Mali

A világ 7 új csodája

Megválasztották a világ hét új csodáját!(2007. július 7-én)

Lassan nyolc éve, hogy az UNESCO szavazásra bocsátotta azt a kérdést, hogy mi is lehet a modern ember számára a világ hét új csodája. Az ókori csodákból ugyanis már csak egy áll, a gizai piramisok, amely tiszteletbeli tagja lett az új válogatásnak is.

Nyolc év alatt több millióan szavaztak, mígnem a huszonegy döntősből kiválasztották azt a hetet, amely viselheti a megtisztelő címet! Lássuk, mely épületek lettek a győztesek!

A gizai piramisok -

Kefren fáraó piramisa és a Szfinx

1. A Kínai Nagy Fal: a legtöbb szavazatot kapott építményt az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség tagjai közé. A fal nem összefüggő, hanem különböző korokban épült falszakaszok összessége. A hossza 6 352 km.

2. A jordániai Petra városa: a sziklába faragott város több mint négyezer éves, amely ma is csak gyalog vagy lóháton közelíthető meg. A nabateusok városának egyetlen nagyobb, máig is megmaradt szabadon álló épülete a Dushara, vagyis a Hegyek Ura tiszteletére emelt templom.

3. A Krisztus-szobor Brazíliában: a huszadik századi szobor, a Megváltó Krisztus 1931-re készült el. A Rio de Janeiro fölé magasodó kolosszus 30 méter magas, 1145 tonna tömegű.

4. A Machu Picchu Peruban: a romvárost számos rejtély övezi, hiszen sem pontos funkcióját, sem építésének módját nem ismerjük. Az 500 éves inka városról nagyon sokáig csak a helybeliek tudtak, mígnem 1911-ben egy amerikai archeológus újra megtalálta az építményeket.

5. A Chichen Itza-i piramis Mexikóban: a maja templomvárosban található Kukulkan nevű piramisban a legendák szerint az isteneknek áldoztak egy-egy győztes csata után, méghozzá az ellenség vezérének szívével.

6. Colosseum: a gladiátor- és állatküzdelmek számára tervezett amfiteátrumot Vespasianus császár parancsára kezdték el építeni, majd tíz évvel később, Kre. 80-ban be is fejezték a monumentális épületet. A Colosseumnak mindössze egyharmada maradt meg, ám ebből is látható az a nagyszerű ötlet, hogy csatornák segítségével el tudták árasztani a földszintet, így ott hajócsatákat is bemutathattak.

7.  Taj Mahal, India: a szerelem legnagyobb emlékművét Sándzsahán császár építette felesége halálakor, aki megkérte őt arra, hogy soha többé ne vegyen nőt maga mellé, és olyan síremléket építtessen neki, amelynek csodájára jár az egész világ. A monda szerint a császár a Taj Mahal építészének a feleségét megölette, hogy a férfi kellően át tudja érezni Sándzsahán fájdalmát

Aszfaltrajzok

Julian Beever - Béka

J B

Julian Beever