2013. november 18., hétfő

Egyiptomi templomok

Abu-Szimbel temploma

Fájl:Abu Simbel, Ramesses Temple, front, Egypt, Oct 2004.jpg

Az újbirodalom idején több templomot szikla belsejébe faragtak.
Az egyik leghíresebb II. Ramszesz temploma Abu-Szimbelben. ( Kr. előtt 1300 körül)


II.Ramszesz sziklatemplomának bejáratát A fáraó négy 22 m magas óriási ülőszobra őrzi.


Lábainál a családtagok kis szobrai helyezkednek el.


A bejárat felett Ré napisten 8 m magas szobra áll.


A templom nyugat felé néz.
Évente kétszer e sugarak pont a szentély belsejébe hatolnak, hogy megvilágítsák a fáraó szobraival díszített folyosót, az oszlopcsarnokot,


 az előcsarnokot és magát a szentélyt, ahol négy ülő szobor várja a fényt: Ptah, Amon-Ré, II. Ramszesz fáraó, és Ré-Harabti

Az Abu Szimbel-i templomok 1979 óta szerepelnek az UNESCO kulturális világörökségek listáján. Egyikük sincs eredeti helyén. Az Asszuáni-gát építése során, hogy a Nílusnak a Nasszer-tóvá duzzadó vize ne lepje el őket,[2] 1963 és 1968 között szétbontották, és 64 méterrel magasabban az Abu Szimbel-i fennsíkon ismét felépítették a templomokat. Itt a Nasszer-tó egy szigetén állnak, amit Abu Szimbellel egy gát és az azon épült út köt össze.


a Kis Templomot Hathor istennőnek szentelték, aki itt Ramszesz felesége, Nofertari alakjában jelenik meg.







Philea






Fájl:Philae, First Pylon and Columnade, Aswan, Egypt, Oct 2004.jpg




Hatsepszut temploma

Fájl:Hatshepsut temple29.JPG
Karnak temploma

Fájl:Louxor dromos & pylône.JPG
Az Újbirodalom időszakábanaz egyiptom tzemplomok egyre nagyobbak lettek.

Fájl:Great Hypostyle Hall Karnak.jpg
Ez a nagy méretnem a tömegek befogadására szolgált, hanem az istenek nagyságát hirdette.

Fájl:KarnakTempel.JPG

A templom belsejében őrizték az istenszobrot..A szertartásokon pedig csak a papok, a fáraó és néhány előkelő vehetett részt.

Az egyiptomi templom alaprajzát a társadalmi rétegződés határozta meg.
A köznépet csak a napos perisztil udvarig engedték be.
 A félhomályos hüposztil-csarnokba a hivatalnokok és a hadvezérek hódolhattak. A bárka termét a papok és a főméltóságúak látogathatták.
A szentélyben már teljes sötétség uralkodott..Az istenszobrot a tetőbe vájt nyíláson bjsugárzó fény világította meg.Itt már csak a főpapok, a fővezér és maga a fáraó léphetett be.


 

 





Luxor

Fájl:Luxor, Luxor Temple, inside, at night, Egypt, Oct 2004.jpg


Hórusz temploma Edfuban

Fájl:Pylon Horus Temple Edfu.jpg



Fájl:Temple of Edfu sanctuary.jpg

A templom szentélye a bárkával.






Ankh kereszt - A fáraók a tudás és az öröklét jelképeként viselték. Talizmán. Az univerzum életet adó és azt fenntartó erőit szimbolizálja, a vizet és a levegőt. Az 'ankh' hieroglifát a Nílus kulcsának is nevezték az ie. 4. évezred elején.
Manapság az örök élet jelképeként is említik...


Búvárkodó: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_templom%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet



 

2013. november 6., szerda

A barokk művészet




 Ebben a korban a templomok és paloták építésére fordították a legnagyobb figyelmet.


A leghíresebb Versailles - XIV. Lajosnak, a Napkirálynak csodás palotája.


A mozgalmas hullámzó formák, az aranyozott díszítések szemkápráztatók.


A ragyogó színek, a zsúfoltan alkalmazott drága anyagok a szemet gyönyörködtetik.


A térbeli végtelenséget keltő illuzionista festmények a mesterségbeli tudásról árulkodnak.


A palotákat körülvevő díszkertek az uralkodók gazdagságát hirdették.

E mozgalmas fényűző épületekhez jól alkalmazkodtak a dúsan faragott bútorok.

 Aranyozással, intarziával kárpitozással tették még fényűzőbbé.

Az előkelők megjelenését a külkönlegesen drága anyagokból varrt gazdagon díszített viselet jellemezte.


A csipke és a selyem voltak a kedvenc alapanyagok.

 

XIV. Lajos, francia király szenvedélye a palotaépítés és az öltözködés volt.



A Versailles-ban épült fényűző palota hatalmas teermei zsúfolásig töltöttek aranyozott díszekkel: tükrökkel, kristálycsillárokkal, festményekkel, stukkókkal. Ez a tükörterem.


Burkolatként gyakran színes márványt alkalmaztak.


A palota elegáns márványudvarában színházi előadásokat tartottak.


A megjelentek alig várták, hogy láthassák a királyt s annak öltözékét.

Kíváncsiak voltak, hisz egész Európa a francia divatot követte.
(Kivéve az angolok, a hollandok és a magyarok.)

2013. november 4., hétfő

Bizánci öltözködés

Gazdagság és viselet


 

A bizánciak ruházata fényűző, de merev.  Beburkolja, és eltakarja a test természetes alakját.
Az uralkodó réteg kedvelte a selyemanyagokat és a brokátot, melyeket nemesfémekkel és gyöngyökkel gazdagon hímeztek.



A nők alsóneműként övvel hordták a bokáig érő selyemből készített tunikát.


 

 A felső ruházat a hosszú vagy rövid ujjú stóla eleinte a földig ért, később lerövidült, és látszani engedte az alsóneműt. Az anyag súlyától függően viselték övvel vagy nélküle.




 A paenula  kerekre szabott zárt köpeny, szegélyét visszahajtották, és hátravetették a vállakon.
A mellmagasságban felvarrott anyagapplikáció a tablion  rangjelzés.


A férfiak hosszú ujjú tunikája a földig, vagy a bokáig ért, övvel viselték, hossza, anyaga, és színe a társadalmi rang szerint változott. Szűk nadrág illett hozzá.

 


A dalmatika a hosszú öv nélküli, bő ujjas tunika csak a magas rangú méltóságok felsőruházata volt, hosszanti csíkok az úgynevezett clavi díszítették az elejét és a hátulját, valamint az ujjak szegélyét.



A köpenyt, amelynek téglalap illetve legömbölyített alakja volt, elöl vagy jobb vállon fibulával kapcsolták össze.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...