Görög építészet

A görög templomok

A templomok az isteneknek épültek.
Fő feladatuk az istenszobrok őrzése.
Az áldozati ajándékokat is itt, a kincseskamrában őrizték. 



A templomba és a szentélybe csak a
papok és papnők léphettek be.

Az ünnepségek és szertartások a templomon kívül zajlottak.

A görög templomok oldalait oszlopsorok díszítik.
Az oszlopok közötti távolság kicsi a gerendás megoldás miatt.

A templomok alaprajza általában téglalap alakú.
A tíz leghíresebb görög templom:

http://latvanyossagok.hu/a-10-leghiresebb-gorog-templom/

Háromféle oszlop jellemzi a görög építészetet:

 D Ó R - Fedőlemez, lefelé szélesedő, vájatos oszloptörzs, lábazat nélküli.
   





I Ó N -  Csigavonalas oszlopfő, lefelé szélesedő,vájatos oszloptörzs, lábazat.
   






K O R I N T H O S Z I - Akantuszleveles oszlopfő, lefelé szélesedő, vájatos oszloptörzs, lábazat.


















Próbáljátok emlékezetből megnevezni az oszlopfajtákat!

Az athéni AKROPOLISZ


AKROPOLISZ - FELLEGVÁR - Athén közepén egy hatalmas sziklás dombra épült. Kr. előtt az 5. században építették Periklész irányításával.

A templomokat, szentélyeket és szobrokat fallal vették körül.

Középen városvédő Pallasz Athéné 9 méteres bronzszobra állt.

Leghíresebb részei:
Kariatídák csarnoka (Kr.e. 421.406)
Itt ünnepelték a város hőseit.

A tetőzetet lepelruhába, peploszba öltözött nőalakok, a kariatidák tartják.

Keressétek meg e fotón a Kariatídákat!






A templomok mellett jósdák is működtek:
Delphoi – füstbe szállt jóslatok


Az ókori görögök, akik a filozófia és a tudományok nagymesterei voltak, nem határolták el magukat a jövendőmondástól és a jövő kutatásától.

 A városállamokra tagolt területen több jósda is működött, de a legnagyobb és mindenki által elfogadott a Parnasszosz-hegység lábainál fekvő Delphoi volt.

Nem csoda: már a környezet, a fák közt talányosan susogó szél és a táj is a bölcsességet és a természetfelettit áraszt magából. Itt égett az az örökmécses is, amelybe a hagyomány szerint a lángot maga Prométheusz lopta az istenektől. A kíváncsiak tehetségükhöz mérten nagy kinccsel érkeztek, hogy a jósnőt, a Püthiát kérdezzék. Háború vagy nagyobb vállalkozás az ő válasza nélkül el nem kezdődhetett! A válaszok pedig sokszor elég sokatmondóak, vagy más szóval sokértelműek voltak. A jósnő transzban mormogott szavait a papok hexameterbe öntve adták tovább: az már a kérdezőre volt bízva, hogyan értelmezi őket. A jósda annyira sikeres és gazdag lett, hogy egy idő után teljesen elüzletiesedett, és amikor a korai kereszténység korában betiltották a jóslást, már rég elvesztette egykori hírnevét
Búvárkodó -
http://gdkalmardorottyarajzora.blogspot.hu/2012/02/9-evfolyam-okori-gorog-muveszet.html


Artemisz templom hajdanán.

Az ókor egyik csodája az Ephesosi - Artemisz tenplom

Artemisz temploma, más néven Diana temploma, egy ókori görög templom volt, amelyet Artemisz istennőnek ajánlottak fel.

A templom Kr. e. 550 körül épült Epheszoszban a Perzsa Birodalom területén.  Az eredeti templomból  semmi sem maradt fenn az utókornak.

A templom leírása

A templomot 120 évig építették. Az épület 51 méter széles és 105 méter hosszúságú volt. 127, egyenként 18 méter magas márványoszlop tartotta a tetőszerkezetet. A tetőzet cédrusfából, a szentély magas, arannyal és drága festékekkel dúsan feldíszített, csiszolt szárnyas ajtajait ciprusfából készítették. A szentély belsejében helyezkedett el az istennő közel két méteres fából faragott szobra. Artemisz képmását arannyal és ezüsttel borították be.

Philón a következőket mondta a templomról: „Láttam Babilon falait és a Szemiramisz Függőkertjeit, az olimpiai Zeusz szobrát, a Rodoszi Kolosszust, a hatalmas piramisokat és a Mauzóleumot. De amikor megláttam Epheszusz templomát, ahogyan kiemelkedik a felhőkből a többi csoda árnyékba borult mellette.”

Hérosztratosz nevű ember gyújtotta fel a templomot és a tűzben lelte ő maga is halálát.

A monda szerint a templom leégésének az éjszakáján született Nagy Sándor. Plutarkhosz szellemesen megjegyezte, hogy valószínűleg azért égett le a templom, mert Artemisz túlságosan el volt foglalva az új hadvezér születésével és nem figyelt a templomára.

Az újjáépítés ... http://www.hotdog.hu/titkokesrejtelyek/titokzatos-epitmenyek/artemisz-temploma

A GÖRÖG MŰVÉSZET - GÖRÖG ISTENEK

A görög istenek emberformájúak, emberek módjára is élnek. Lakhelyük az Olümposz hegyen van.

A görögök tisztelték, szerették, de egyben féltek is isteneiktől. Igyekeztek a kedvükben járni.

Templomokat, szentélyeket építettek nekik, szobrokat mintáztak róluk, s áldozatokkal próbálták kegyeiket elnyerni.
Minden istennek saját feladata s egyénisége volt. Csak Zeusz, a főisten hatalma terjedt ki mindenre.
A 12 olümposz isten a következő:

1.
Zeusz -
főisten a föld és az ég ura.

2.
Héra -
Zeusz felesége, a férjes asszonyok védelmezője.

3.
Pallas Athéné -
 a bölcsesség istennője.

4.
Poszeidon -
 a tengerek ura.

5.
Déméter -
a földművelés és a föld termékenységének istene.

6.
Apollón -
 a fény, a zene és a jóslás istene.







7.
Artemisz -
 a Hold és a vadászat istennője.

8.
Hermész -
a kereskedők, utazók és tolvajok ura.






9.
Afrodité - 
a szépség és szerelem istennője.








10.
Héfaisztosz -
a tűz és a kézművesség istene.








11.
Árész - 
A háború istene.

12.
Hesztia - a családi békesség istennője.


Herkules - rajzfilm -
http://indavideo.hu/video/DoktorAgon_-_Herkules_Teljes_Film

http://videa.hu/videok/film-animacio/herkules.-jnjkEQZN9cz1bma9


MITOLÓGIAI TÖRTÉNETEK
1.
Prométheusz hősiessége: Ellopja a tüzet az Olümposzról az emberek számára. Zeusz kegyetlenül megbünteti tettéért: A Kaukázus hegyoldalához láncolja, ahol a keselyűk támadásai veszélyeztetik életét. Prométheusz mégsem hal meg mert a hős Héraklész kiszabadítja őt.
2.
Odüsszeusz kalandja - Trója elfoglalásakor Odüsszeusz ledöntötte Poszeidonnak, a tengeristennek szobrát. Emiatt Poszeidon 10 évig tartó bolyongásra ítélte a hazatérő hőst.
3.
Pügmalion - Küprosz királya ő, aki beleszeretett az általa faragott gyönyörű nőt ábrázoló szoborba. A frodité pedig annyira megsajnálta őt, hogy életet lehelt a szoborba.

A mitológiai történetekben különös, mesebeli lényekkel is találkozhatunk

1.
Kentaur -
Ló testű, ember felsőtestű lény. Viselkedése vad és bárdolatlan.







2.
Hárpia - Teste madár, feje leányfej. A viharok megszemályesítője.
3.
Griffmadár - Oroszlántestű, sas fejű és szárnyú mesebeli lény.


Görög istenek
Adónisz: A természet körforgásának (halálának, újjászületésének) istene. A férfiszépség megtestesítője.
Adraszteia: A megtorlás istennője, vagyis a Nemeszisz.
Akhelóosz: a hasonló nevű folyó istene
Alpheiosz: a hasonló nevű folyó istene, Ókeanosz és Thetisz fia.
Amphitrité a Néreidák egyike, Néreusz és Dórisz leánya; tengeri istennő. Poszeidón felesége
Ananké: Az elkerülhetetlen, szükségszerű végzet istennője, a Moiráknak – az emberi sors irányítóinak – az anyja.
Aphrodite: szépség és szerelem istenasszonya. Homérosz szerint Zeusnak Dionétől született leánya; Hesiodus szerint a tenger partjából szállott partra
Apollo: Zeus és Létó fia, Artemisz testvére. Nyilazó, pusztító, látnok, a kozmikus és emberi harmónia őrzője. Delphoi jós.
Arész: hadisten
Artemisz: Zeusz és Létó leánya, Apollón ikertestvére, a vadászat istennője
Aszklépiosz: a gyógyítás istene
Asztraia: Zeusz és Themisz leánya. Az igazságosság istennője
Até: Zeusz lánya. istennő, az ámítás és az elvakultság megtestesítője.
Boreasz: Asztraiosz titán és Éósz fia. Az északi szél istene
Demeter: Cronus és Rhea leánya, Zeus testvére. A föld termékenységének és a földművelésnek istennője
Diké: Zeusz és Themisz leánya. igazságosság istennője. A Hórák egyike
Dionüszosz: A föld termőerejének, a növényzetnek, a szőlőtermesztésnek és a bornak istene.
Eileithüia: Zeusz és Hére leánya. A szülő asszonyokat védő istennő.
Eiréné: A béke megszemélyesítője
Enüó: A háború istennője. Árész kísérője
Éósz: A hajnal istennője
Erisz: Éj leánya, Khaosz unokája. A viszály istennője
Erósz: A szerelem istene
Eurosz: A délkeleti szél istene
Gaia: Földanya
Hadesz=Aidész: Cronus és Rhea fia, Zeus és Posidon fiútestvére. Az alvilág ura és fejedelme.
Hébé: Zeuisz és Héra leánya, Arész és Eileithüia testvére. Az ifjúság istennője.
Hekaté: A sötétség, az éjszakai látomások és a bűvölés istennője.
Héiosz: A Nap istene.
Héphaisztosz: A tűz és a kovácsmesterség istene.
Hera: Cronus és Rhea legidősebb leánya. Zeusnak testvére és felesége is. Holdistennő
Hermész: Zeus és Maja fia. Istenek követe, az utasok oltalmazója, a holt lelkek vezetője.
Heszperosz: Az Esthajnalcsillag istene
Hesztia=Vesta: Kronosz és Rhea elsőszülött leánya. A családi tűzhely istenasszonya
Hórák. Zeusz és Themisz leányai: Eunomia (törvényesség), Diké (igazságosság), Eiréné (béke). Az évszakok istennői.
Hümenaiosz: A házasság istene.
Hüpnosz: Az álom istensége.
Iaszión: A földművelés istene
Khariszok: Jóindulatú istennők. A jóság, a jókedv, az örökifjú lét megszemélyesítői.
Kronosz: Titán. Uránusznak és Gaeának fia. Zeusz apja.
Léthé: Erisz leánya. A feledés istennője.
Létó: Zeusz felelése, Apollón és Artemisz anyja
Lüssza: A téboly istennője
Métisz: Zeusz első felesége. Az értelem istennője.
Mnmoszüné: Az emlékezet istennője. Zeusztól szülte kilenc leányát a Múzsákat. A dal istenasszonyai. Költői műfajoknak, művészeteknek, tudományoknak pártfogói és védői.
Moirák: Sorsistennők
Mónosz: A gáncsoskodás istene.
Morpheusz: Szárnyas isten, bárki alakját magára tudja ölteni, alvás közben jelenik meg az embereknek.
Múzsák: A művészetek és tudományok istennői.
Nemeszisz: A megtorlás istennője
Nephelé: Felhőistennő.
Néreidák: Tengeri istennők. Ötvenen vannak.
Nimfák: Természetistennők.
Notosz: A déli szél istene
Nüx: Az éj istennője
Paión: Az istenek orvosa
Pán: A nyájak, erdők és mezők istene.
Panakeia: A gyógyítás megszemélyesítője
Pallas Athene=Minerva: Zeusnak nem anyától született leánya, hanem Zeus fejéből pattant ki fényes fegyverzetben, magasra tartott dárdával. A bölcsesség és az igazságos harc istennője
Perszephoné: Zeus és Demeter leánya, Hadész felesége. Az alvilág királynéja.
Plutón: Hádésznak az alvilág istenének egyik elnevezése.
Plutosz: Déméter és Iaszión fia. A gazdaság istene
Poszeidon: Kronosz és Rheiai fia, Zeusz és Aidész testvére. A tenger királya.
Priaposz: A természet nemzőerejének phallosz alakú istene.
Prométheusz: titán, az emberek gondviselője.
Rheia: Uranosz és Gaia leánya, Kronosz felesége, Zeusz anyja. Ősistennő.
Szeléné: A Hold istennője.
Themisz: Uranosz és Gaia leánya. A törvényesség istennője.
Thetisz: A Néreidák közöl. a legismertebb.
Titánok: Első istennemzedék. Gaia és Uranosz gyermekei
Tithónoszh: A fény istene
Tükhé: A véletlen istennője
Urania: A kilenc múzsa egyike, a csillagászat múzsája.
Uranosz: Az eget megszemélyesítő isten.
Zephürosz: A nyugati szél istene
Zeus: A legfőbb istenség, az istenek és emberek ura

     

Mezopotámia művészete

 

1. SUMÉR MŰVÉSZET

 A ránk maradt szövegek szerint Eridu az első sumer város, ahol – a történészek és régészek

Ebih Il - intéző szobra, alabástrom, 52,5cm

szerint - mintegy 5800 éve minden előzményt nélkülözően felbukkant az az emberi civilizáció, amely a világ összes későbbi fejlettebb civilizációjának alapja.

A sumer művészet legjobb állapotban megmaradt épületei a zikkuratok, toronytemplomok. - Szent hegyek.
Anyaguk napon szárított és égetett vályogtégla.

Alaprajza téglalap. Sarkai a négy égtáj felé néznek.
Falai kissé befelé dőlnek. Egyre csökkenő méretű teraszból áll.
A régi sumérok úgy hitték e templomok segítségével közelebb kerülhetnek az égiekhez...



A szentély volt az ég kapuja, ami összekapcsolta az embereket az istenekkel.


Búvárkodó: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zikkurat


Önmagukat a sumér megjelölés helyett a Ku-Mag-Ari kifejezéssel illették, aminek jelentése: „a fensőbb isteni tudás népe”.



2. ASSZÍR MŰVÉSZET

A megtalált szobrok, domborművek, palotaromok segítségével képzelhetjük el az Asszír királyság hatalmát.( Kr. e. 14. sz.)

Témák:
 
1. A hadjáratok győzelmét bemutató harci jelenetek.
NINIVE: ASSUR-BÁN-APLI PALOTÁJA

2. Vadászjelenetek

Királyaik kedvenc sportja az oroszlánvadászat volt. Általában harci szekéren, vagy lóháton ábrázolják őket, amint éppen leterítenek egy oroszlánt.

 

3. Fantázialények - Géniuszok

Teremtő isteneik éppen virágport hintenek az "Élet fájára".

Királyaik gyakran szerepelnek együtt istenekkel.

 

Sasfejű , ill. szárnyas Géniusz    

4. Kapuőrző démonok

Emberfejjel ábrázolt mesebeli lények.

Kapuőrző démonok II. Sarrukín khorszábádi palotájából. Magasságuk csaknem 4 méter, súlyuk 14 tonna. A szobrász csodálatos részletességgel mintázta meg a hatalmat jelző szakállt, a szárnyakat és a fejdíszt. Öt lábat faragott nekik, hogy szemből is és oldalról is „elegendő láb legyen” látható.

E gyönyörű domborművek és szobrok több ország híres múzeumait gazdagítják. Ez a terem pl. a híres chikagói múzeum egyik terme.



 5. Uralkodók

Isteni tulajdonságokkal, eszményi külsővel ábrázolták királyaikat.



Izmos harcosokat látunk atléta
termettel, előkelő testtartásban,
gondosan kifaragott szakállal
és hajjal.

Akárcsak Egyiptomban, itt is írással, méghozzá ékírással kísérték a domborműveket.

Észrevettétek őket?

 

 

Embert és állatot egyaránt feszülő izomzattal ábrázolnak.

HÍRES KIRÁLYOK:
1.
A domborműkészítés egyik szép példája Hammurápi ábrázolása, ami a híres törvényoszlopot díszíti. Hammurápi híres törvényeit, amelyeket századokon át irányadónak tekintettek, kőbe vésve örökítették meg. Az ékírásos szöveg fölött maga Hammurápi áll a Napisten előtt. Ő is csigákba font hosszú szakállt viselt.

2.
Assurbánapli nemcsak kiváló hadvezér volt, pártolta az irodalmat, a tudományt is.

Hatalmas könyvtárat hozott létre, melyet a ré­gészek Ninivében találtak meg közel 30 000 agyagtáblával.

Ninivéből került elő a történelem első nagy eposza, mely 12 agyagtáblán Gilgames történetét meséli el.

Búvárkodó:  http://korok.webnode.hu/products/toth-tibor-a-gilgames-eposz/

3.
 II. SARRUKIN



A  VILÁG   HÉT   CSODÁJA

Szemirámisz függőkertje
Az ókori világ 7 csodája közül az egyik



 Géniusz töredék a palota faláról.









3.  BABILON  MŰVÉSZETE
- Istar kapu

Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában
II.

Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.
Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található, amely a Pergamon Múzeumban kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus Marduk-szentély épült, a zikkurat (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett az felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait bikákkal és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a mushussu oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.

  







-











 Bábel tornya - ÉTEMENANKI
A lépcsőzetes torony olyan magas volt, mint amilyen széles (91 m). Hét szintje volt, melyek közül a legfelsőn állt a szentély. Ebben a szentélyben Mardukon kívül Nabú és Tasmétu, Éa, Nuszku, Anu és Enlil istenségeket is tisztelték. Egyes rekostrukciók szerint a csúcsszentély falát kék mázas téglákkal borították, míg az alsó szintek fehérre voltak vakolva.
Hérodotosz, antik utazó leírásából ismerjük.




Búvárkodó: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=472.html

Búvárkodó: http://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/vallasok/babel-az-egig-ero-torony-43910




A puding próbája az evés!
Felismeritek-e a képeket? Mit ábrázolnak?
1. 2.

3.
4.
5.
6. 7.
8.

9.
10.

11.

12.

13.

 

13 + 1