Mezopotámia művészete

 

1. SUMÉR MŰVÉSZET

 A ránk maradt szövegek szerint Eridu az első sumer város, ahol – a történészek és régészek

Ebih Il - intéző szobra, alabástrom, 52,5cm

szerint - mintegy 5800 éve minden előzményt nélkülözően felbukkant az az emberi civilizáció, amely a világ összes későbbi fejlettebb civilizációjának alapja.

A sumer művészet legjobb állapotban megmaradt épületei a zikkuratok, toronytemplomok. - Szent hegyek.
Anyaguk napon szárított és égetett vályogtégla.

Alaprajza téglalap. Sarkai a négy égtáj felé néznek.
Falai kissé befelé dőlnek. Egyre csökkenő méretű teraszból áll.
A régi sumérok úgy hitték e templomok segítségével közelebb kerülhetnek az égiekhez...



A szentély volt az ég kapuja, ami összekapcsolta az embereket az istenekkel.


Búvárkodó: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zikkurat


Önmagukat a sumér megjelölés helyett a Ku-Mag-Ari kifejezéssel illették, aminek jelentése: „a fensőbb isteni tudás népe”.



2. ASSZÍR MŰVÉSZET

A megtalált szobrok, domborművek, palotaromok segítségével képzelhetjük el az Asszír királyság hatalmát.( Kr. e. 14. sz.)

Témák:
 
1. A hadjáratok győzelmét bemutató harci jelenetek.
NINIVE: ASSUR-BÁN-APLI PALOTÁJA

2. Vadászjelenetek

Királyaik kedvenc sportja az oroszlánvadászat volt. Általában harci szekéren, vagy lóháton ábrázolják őket, amint éppen leterítenek egy oroszlánt.

 

3. Fantázialények - Géniuszok

Teremtő isteneik éppen virágport hintenek az "Élet fájára".

Királyaik gyakran szerepelnek együtt istenekkel.

 

Sasfejű , ill. szárnyas Géniusz    

4. Kapuőrző démonok

Emberfejjel ábrázolt mesebeli lények.

Kapuőrző démonok II. Sarrukín khorszábádi palotájából. Magasságuk csaknem 4 méter, súlyuk 14 tonna. A szobrász csodálatos részletességgel mintázta meg a hatalmat jelző szakállt, a szárnyakat és a fejdíszt. Öt lábat faragott nekik, hogy szemből is és oldalról is „elegendő láb legyen” látható.

E gyönyörű domborművek és szobrok több ország híres múzeumait gazdagítják. Ez a terem pl. a híres chikagói múzeum egyik terme.



 5. Uralkodók

Isteni tulajdonságokkal, eszményi külsővel ábrázolták királyaikat.



Izmos harcosokat látunk atléta
termettel, előkelő testtartásban,
gondosan kifaragott szakállal
és hajjal.

Akárcsak Egyiptomban, itt is írással, méghozzá ékírással kísérték a domborműveket.

Észrevettétek őket?

 

 

Embert és állatot egyaránt feszülő izomzattal ábrázolnak.

HÍRES KIRÁLYOK:
1.
A domborműkészítés egyik szép példája Hammurápi ábrázolása, ami a híres törvényoszlopot díszíti. Hammurápi híres törvényeit, amelyeket századokon át irányadónak tekintettek, kőbe vésve örökítették meg. Az ékírásos szöveg fölött maga Hammurápi áll a Napisten előtt. Ő is csigákba font hosszú szakállt viselt.

2.
Assurbánapli nemcsak kiváló hadvezér volt, pártolta az irodalmat, a tudományt is.

Hatalmas könyvtárat hozott létre, melyet a ré­gészek Ninivében találtak meg közel 30 000 agyagtáblával.

Ninivéből került elő a történelem első nagy eposza, mely 12 agyagtáblán Gilgames történetét meséli el.

Búvárkodó:  http://korok.webnode.hu/products/toth-tibor-a-gilgames-eposz/

3.
 II. SARRUKIN



A  VILÁG   HÉT   CSODÁJA

Szemirámisz függőkertje
Az ókori világ 7 csodája közül az egyik



 Géniusz töredék a palota faláról.









3.  BABILON  MŰVÉSZETE
- Istar kapu

Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában
II.

Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.
Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található, amely a Pergamon Múzeumban kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus Marduk-szentély épült, a zikkurat (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett az felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait bikákkal és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a mushussu oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.

  







-











 Bábel tornya - ÉTEMENANKI
A lépcsőzetes torony olyan magas volt, mint amilyen széles (91 m). Hét szintje volt, melyek közül a legfelsőn állt a szentély. Ebben a szentélyben Mardukon kívül Nabú és Tasmétu, Éa, Nuszku, Anu és Enlil istenségeket is tisztelték. Egyes rekostrukciók szerint a csúcsszentély falát kék mázas téglákkal borították, míg az alsó szintek fehérre voltak vakolva.
Hérodotosz, antik utazó leírásából ismerjük.




Búvárkodó: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=472.html

Búvárkodó: http://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/vallasok/babel-az-egig-ero-torony-43910




A puding próbája az evés!
Felismeritek-e a képeket? Mit ábrázolnak?
1. 2.

3.
4.
5.
6. 7.
8.

9.
10.

11.

12.

13.

 

13 + 1

 

A MINOSZI KULTÚRA - Kréta szigetének művészete

Kréta szigete gyakran szerepel a mitológiai történetekben.
Itt született Zeusz.
Itt küzdött meg Thészeusz, athéni királyfi minotaurusszal, a félig bika-félig emberi lénnyel.
Itt dolgozott a híres építész Daidalosz és fia Ikarosz, akik elsőként próbáltak meg repülni saját maguk által készített szárnyakkal.
A leg gazdagabb időkben hatalmas s egyben bonyolult alaprajzú palotákat építettek. A görögök labirintusnak, azaz útvesztőnek nevezték. A falakat színpompás, változatos mintájó vidám színű freskók díszítették.
Témák: virágok, állatok, vallási ünnepek, istenek, istennők sőt sportesemények.
A krétai fiatalok különleges sportja a bikaugrás volt, mely abból állt, hogy a szemből érkező bika szarvaiba megkapaszkodva, s onnan egy szaltóval a háta mögé érkezve kerülje ki a megvadult állatot. Nem kis merészség és ügyesség kellett ehhez a produkcióhoz.


A szobák, termek, magtárak és kamrák egy központi udvart vettek körül. Itt tartották a a szertartásokat, sporteseményeket és ünnepségeket.
 A szobákhoz folyosók vezettek, nem ritkán rejtekajtón át vezetett az út.
A lépcsőházakat és balkonokat szokatlan formájú oszlopok tartották. Az bennük a szokatlan, hogy lefelé keskenyednek.
Fából faragták őket majd vörösre vagy barnára festették.
A krétaiak szent állata a bika.
Főistenként tisztelték. Szarvai közt kettős baltával ábrázolták.
Nem a vadságot, hanem az erőt és a hatalmat szimbolizálta. A kettős balta a fogyó és dagadó hold jelklóépe.
A bikaszarv faragásokat a paloták homlokzatán, vagy a falakon is látjuk.

Híres falfestmények:
Szelencés hölgy - A divatos hölgyek elöl nyitott rövid mellényt és hosszú, több sávban fodrozott kecskebőr szoknyát viseltek. Hajukat hosszúra növesztették.
Tollkoronás herceg - A knószoszi palota falán látható. A herceg liliomos tolldíszt, körbojtos ágyékkötőt iil övet visel.
 Fején tollas süveg. E kor férfiai is hosszú hajúak voltak.
Kék dámák -

A labirintus

Történetea következő. Minosz király Daidaloszt bízta meg, hogy számára egy igen bonyolult föld alatti kamrákkal, rejtekutakkal és folyosókkal behálózott palotát tervezzen. Célja az volt, hogy ide rejthesse az emberek szeme elől a szörnyeteget, Minótauruszt. A mitológiai történetben az áll, hogy Mínosz király parancsára  a görög királyok minden 9. évben kötelesek hét ifjat és hét leányt a szörnynek a áldozni.
Hanem egyik alkalommal az athéni király fiára, Thészeuszra került a sor, aki szerelmének, Ariadnénak segítségével megmenekült. a labirintusból. Elhatározta, hogy megöli a szörnyeteget és a lánytól kapott gombolyag segítségével megmenekült.
Hogyan képzelitek a megmenekülést??
Olaszországban egy Lucca nevű városban különös fali domborművet láthattok, s különös feliratot olvashattok hozzá:
"EZ az a labirintus, melyet a krétai Daidalosz tervezett, melyből senki - ki bent volt - kijutni nem tudott. Csupán Thészeusz. Ám nem lett volna képes ő sem a fonál nélkül melyet Ariadné adott neki szerelemből."
M"Minden ember élete labirintus, melynek közepén a halála rejtőzik, s meglehet, még a halál után is áthalad egy végső útvesztőn, mielőtt minden véget érne a számára." Michael Ayrton
Ti gondolkodtatok már az élet útvesztőiről?



Kedvelték az élénk, világos színeket

Hieroglifák

Az egyiptomi írás, képírás.

A festményeket mindig magyarázó

írással látták el.

 

Mindenhol láthatók: templomfalakon,

Karnak - Luxor

oszlopokon,

Hatsepszut obeliszk - Karnak

obeliszkeken,

szobrokon,

dísztárgyakon,

II. Amenhotep sírja

sírokban.

A hieroglif írás apró képekből áll: emberek, madarak, kígyók, növények, házak, különös ábrák, satöbbi.

Némelyik képecske teljes fogalmat, más pedig egy-egy betűt jelölt.

A hieroglifákat több ezer évig használták.

 

A rejtélyes írás megfejtője Jean-Francois Champollion, egy francia tudós.

 

1822-ben Rosette nevű faluban három nyelven írt kőlapot vetett elé a szerencse. Legfelül hieroglifák, középen démotikus írás, alul pedig görög volt. Így aztán a görög segítségével ....

 

A fáraók nevét úgynevezett kartus-ba írták. E kartusokkal látták el szobrait , tárgyait.

- Amenhotep=Amon elégedett
 - Ramszesz=Ré gyermeke


 Más ókori keleti népekhez hasonlóan a neveknek nagy fontosságot tulajdonítottak.
 Egy mítosz szerint Ré napisten a szavaival teremtett meg mindent, és mivel ő adott nevet mindennek, hatalma volt az egész világ fölött

 http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_nevek

 Egy kis KÓD

Asszír művészet, Babilon, Kréta szigete

Assur-bán-ap
Asszír szent fa-ábrázolás. Titkokat rejt
Hammurábi törvényoszlopa. Sámás isten átadja az uralkodónak a törvényeket


li

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2013. március 8.

Pontosság

ellenőrzött