A gótika és a divat

A gótika nem csak az építészetben, a divatban is sok újat hozott. A románkori egyszerű szabást felváltotta a szokatlanul hóbortos, tarka és furcsa fazonok megjelenése.
A nők különleges formájú fejdíszeket

viseltek. Végükre gyakran földig érő fátylat erősítettek.
a férfiak turbánját pedig méretes strucctoll, ill szalagok díszítették. Meghajláskor ezekkel söpörték végig hölgyük előtt a földet.

A ruhák ujját annyira kibővítették, hogy néha bokáig ért a széle. 

Végeiket lángnyelv szerűre cakkozták.A köntös övén kardot, erszényt hordtak. A ruhák szegélyeire csilingelő csengettyűk kerültek. nem volt hát ember, aki oda nem figyelt egy-egy szép divatos hölgyre, vagy úrra.

A bő köntös alatt szűk harisnyaszerű nadrágot viseltek. A hatás fokozásáért nem riadtak vissza a felemás színek használatától sem.
Mi-parti divatnak nevezték.

A lapos bokacipők orra egyre hosszabb lett. Volt, hogy a lábfej hosszának háromszorosát is elérte.
Persze csak a gazdagok viseletét ékesítette. Innen ered a "Nagy lábon él." szólásunk.

A középkorban a várakban élő királyokat, főurakat mutatványosok szórakoztatták. 

Minden királyi udvarban éltek 
udvari bolondok, akinek megjelenése is a nevetség tárgya volt.

Mujkónak , Mátyás király bolondjának szobra Székesfehérváron.

A női divat legfőbb célja a karcsúság hangsúlyozása volt. Ezzel légies hatást kölcsönöztek viselőjüknek. 

A magas süveg és a szűk felsőrész hangsúlyozta ezt. A mell alatti szabásvonal, a bő uszályos szoknyák, a mély V alakú dekoltázs igen festői volt.

A viselet jellegéből adódik a festményeken oly jól megfigyelhető S alakú tartás. A nehéz süveg miatt előre hajlott a fej, A szűk felső behorpasztotta a mellet.


 A szoros öv pedig előrebillentette a hasat.
Ezek a női fejdíszek több szót is érdemelnek.
Némelyik formáját a gótikus templomok tornyaitól kölcsönözte. 




A kúp formájút hennin-nek nevezték. Magassága 1 méter is lehetett. Vázát kartonból szabták, vagy drótból hajlították. 

Ezután díszes anyagokkal, brokáttal, selyemmel vonták be, végül hozzáerősítették a már említett fátylat.

Voltak oldalirányban terjeszkedő fejdíszek is melyek leginkább valamiféle szarvakra emlékeztettek.

Egyiptomi falfestmények

Egyiptomi falfestmények



A fáraó vadászata - Théba - Kr. e. 14. sz.

Az egyiptomiak egyéni látásmóddal festettek.

 Nincs térhatás, nincs domborodást jelző árnyékolás. 

Elcsúsztatás van.

Az állatok ábrázolása is a legjellemzőbb nézetek megrajzolásával történik. 

A festményekhez szervesen hozzátartoznak a hieroglifák, vagyis a feliratok. 

Tutanhamon

Az örök érvényű dolgok ábrázolását tartották célnak.

A formákat a legjellemzőbb nézete szerint, - legnagyobb felület elve  - alapján rajzolták:

II. Ramszesz és Anubisz

... a fejet profilból, a szemet szemből, a vállakat és a mellet szemből, a csípőt és a lábakat oldalról.

Festményeiken a szereplők idealizált képét láthatjuk.

A méretaránnyal a társadalmi rangot fejezték ki.

E kép - élethűsége miatt - pl. az Óbirodalom falfestményei közül a legfontosabbak közé sorolható.

Falfestmény a thébai nekropoliszból 4. Thutmószisz idejéből (Kr. e. 1425-1405)
Íves hárfa, hosszúnyakú lant, kettős tilinkó(szerűség), asszimmetrikus líra 

 A festékek természetes színezőanyagok: vasoxidból készül a vörös és a gesztenyebarna, malachitból és azuritból a zöld és a kék. 

A formák pontossága, a színek hitelessége, a tökéletes kidolgozás olyan benyomást kelt, mintha egy zoológiai tankönyv lapjait forgatnánk.

A földművelő ember - Szennedzsem sírjának falfestménye

A nedves vakolatra festettek, hogy minél időtállóbb képeket alkossanak.

Kódexek, iniciálék, miniatúrák

Dávid lovasezredének kivonulása a Mátyás Graduálé egyik lapján

Az iniciálé díszes kezdőbetűt jelent.
A latin initialis szóból származik, melynek jelentése elöl álló. 
Az iniciálék gyakran több sornyi magasak. 

A középkori kódexeket  és a korai nyomtatott könyveket lapozgatva gyönyörködhetünk színeiben, mintáiban, különös ábrázolásaikon.

Mátyás Graduálé

A nagyság és díszítés által kiemelt kezdőbetű, a középkori könyvművészet egyik legjellegzetesebb alkotása. 


A szónak mintegy az ősi, képi jelentéséhez tér vissza: az írás, a díszítés és a képi ábrázolás közötti átmenetekkel.
A nyomtatás korai történetében a szedők üresen hagyták az iniciálék helyét, hogy később a miniatúrafestők megfesthessék a képeket. 

A nyomtatás fejlődésével az iniciálékat különálló metszett fa vagy fém blokkokkal nyomtatták.


Szöveg - http://hu.wikipedia.org/wiki/Inici%C3%A1l%C3%A9
Képgyűjtemény:




Magyarországon

A Képes krónika:


Szent István király

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9pes_kr%C3%B3nika#mediaviewer/File:K%C3%A9pes_Kr%C3%B3nika_1360.jpg

KÉPES KRÓNIKA

Képaláírás: A Bécsi Képes Krónika czímlapja

Ismertető szöveg: "Cronica de gestis Hungarorum", irodalomtörténeti tekintetben egyike legfontosabb krónikáinknak, mert ősi mondáinkat legteljesebb és legköltőibb alakban tartotta fenn. E fényes kiállítású kézirat 73 ívrétű hártyalevélből áll, melyek mindegyikét történeti eseményeket és alakokat feltüntető miniature képek díszítik. Ezeknek száma 142. A képek a sienai festői iskola modorára emlékeztetnek, festőjük ismeretlen, de valószinü, hogy e krónika hazánkban készült. Tartalmazza a magyarok történetét 1342-ig. A kéziratot Nagy Lajos királyunk számára "különféle régi krónikákból", állítólag egy MÁRK nevű barát szerkesztette 1358- ban, amiért MÁRK KRÓNIKÁJÁNAK is nevezik. Az eredeti kézirat a bécsi udvari könyvtár tulajdona. A bemutatott czímlap fejképének közepén Nagy Lajos király ül menyezetes trónon, teljes királyi díszben , fején liliomos korona. - Jobb oldalán a magyar főurak, balján, hosszú virágos köpenyekben a meghódolt népek képviselői állanak. Az " A" kezdőbetű felső részén Szt. Katalin alakja látható, alatta Nagy Lajos és Erzsébet térdepelnek. A gyönyörűen színezett keret alsó részét magyar és Anjou czimerek diszítik. A szöveg szép gót betűkkel van irva. A piros sorokban a krónika iratásának ideje és a mű tárgya van elmondva.

http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=031057

A Képes krónika ( Chronicon pictum) egy latin nyelven írt krónika, illetve azt tartalmazó kódex, amelyet 1360 körül készítettek Nagy Lajos király budai udvarában. 

Egyes források szerint kislányának, Hedvignek készíttette a király.


Szerzője feltehetően a Veszprém megyei Káltról elnevezett Márk mester, azaz Kálti Márk.


A szöveg nyilvánvalóan az elejétől a végéig egy kéz kalligrafikus munkája.







A Képes krónika 21. lapja a magyarok bejöveteléről Pannóniába






A Képes krónikát a budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. 404-es számon.
1490-ig Mátyás király Corvina-Házának egyik dísze.
Halála után először Franciaországba, majd Brankovics György szerb udvarába kerül. 
A 16. századtól Bécsben őrzik. Innen - a velencei kultúregyezménynek hála - 1934-ben kerül haza.

Géza  fejedelem uralkodói díszben

A középkori történelem, művészet és kultúrtörténet páratlan forrása.

Törzsanyaga 75 oldal 30x21cm pergamen.

Táblája fehér bőr vaknyomásos díszítéssel. Az első pergamenlap üres, a második a címlap. A szöveg a 74 fólión megszakad.

http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=446&pid=8318#top_display_media
Beosztása kéthasábos. Teljes szövegtükör esetében 33 soros.

BÚVÁRKODÓ: 
Teljes fordítása olvasható itt:  http://mek.oszk.hu/10600/10642/10642.htm

Méltatása: http://www.xn--erdly-dsa.com/szentlaszlo.karpatmed/az.irodalomban/kepeskronika/index.htm

Mátyás király Corvinái:
http://www.magyarvagyok.com/kultura/tortenelmi//6275-Matyas-Corvinai.html





Mátyás király Philostratus kódexe











Magyar Beningna kódexe
Fetetics Kódex
http://idesruzsa.blogspot.hu/2011/10/festetics-kodex.html

Hieronymus kódex