A MINOSZI KULTÚRA - Kréta szigetének művészete

Kréta szigete gyakran szerepel a mitológiai történetekben.
Itt született Zeusz.
Itt küzdött meg Thészeusz, athéni királyfi minotaurusszal, a félig bika-félig emberi lénnyel.
Itt dolgozott a híres építész Daidalosz és fia Ikarosz, akik elsőként próbáltak meg repülni saját maguk által készített szárnyakkal.
A leg gazdagabb időkben hatalmas s egyben bonyolult alaprajzú palotákat építettek. A görögök labirintusnak, azaz útvesztőnek nevezték. A falakat színpompás, változatos mintájó vidám színű freskók díszítették.
Témák: virágok, állatok, vallási ünnepek, istenek, istennők sőt sportesemények.
A krétai fiatalok különleges sportja a bikaugrás volt, mely abból állt, hogy a szemből érkező bika szarvaiba megkapaszkodva, s onnan egy szaltóval a háta mögé érkezve kerülje ki a megvadult állatot. Nem kis merészség és ügyesség kellett ehhez a produkcióhoz.


A szobák, termek, magtárak és kamrák egy központi udvart vettek körül. Itt tartották a a szertartásokat, sporteseményeket és ünnepségeket.
 A szobákhoz folyosók vezettek, nem ritkán rejtekajtón át vezetett az út.
A lépcsőházakat és balkonokat szokatlan formájú oszlopok tartották. Az bennük a szokatlan, hogy lefelé keskenyednek.
Fából faragták őket majd vörösre vagy barnára festették.
A krétaiak szent állata a bika.
Főistenként tisztelték. Szarvai közt kettős baltával ábrázolták.
Nem a vadságot, hanem az erőt és a hatalmat szimbolizálta. A kettős balta a fogyó és dagadó hold jelklóépe.
A bikaszarv faragásokat a paloták homlokzatán, vagy a falakon is látjuk.

Híres falfestmények:
Szelencés hölgy - A divatos hölgyek elöl nyitott rövid mellényt és hosszú, több sávban fodrozott kecskebőr szoknyát viseltek. Hajukat hosszúra növesztették.
Tollkoronás herceg - A knószoszi palota falán látható. A herceg liliomos tolldíszt, körbojtos ágyékkötőt iil övet visel.
 Fején tollas süveg. E kor férfiai is hosszú hajúak voltak.
Kék dámák -

A labirintus

Történetea következő. Minosz király Daidaloszt bízta meg, hogy számára egy igen bonyolult föld alatti kamrákkal, rejtekutakkal és folyosókkal behálózott palotát tervezzen. Célja az volt, hogy ide rejthesse az emberek szeme elől a szörnyeteget, Minótauruszt. A mitológiai történetben az áll, hogy Mínosz király parancsára  a görög királyok minden 9. évben kötelesek hét ifjat és hét leányt a szörnynek a áldozni.
Hanem egyik alkalommal az athéni király fiára, Thészeuszra került a sor, aki szerelmének, Ariadnénak segítségével megmenekült. a labirintusból. Elhatározta, hogy megöli a szörnyeteget és a lánytól kapott gombolyag segítségével megmenekült.
Hogyan képzelitek a megmenekülést??
Olaszországban egy Lucca nevű városban különös fali domborművet láthattok, s különös feliratot olvashattok hozzá:
"EZ az a labirintus, melyet a krétai Daidalosz tervezett, melyből senki - ki bent volt - kijutni nem tudott. Csupán Thészeusz. Ám nem lett volna képes ő sem a fonál nélkül melyet Ariadné adott neki szerelemből."
M"Minden ember élete labirintus, melynek közepén a halála rejtőzik, s meglehet, még a halál után is áthalad egy végső útvesztőn, mielőtt minden véget érne a számára." Michael Ayrton
Ti gondolkodtatok már az élet útvesztőiről?



Kedvelték az élénk, világos színeket

Hieroglifák

Az egyiptomi írás, képírás.

A festményeket mindig magyarázó

írással látták el.

 

Mindenhol láthatók: templomfalakon,

Karnak - Luxor

oszlopokon,

Hatsepszut obeliszk - Karnak

obeliszkeken,

szobrokon,

dísztárgyakon,

II. Amenhotep sírja

sírokban.

A hieroglif írás apró képekből áll: emberek, madarak, kígyók, növények, házak, különös ábrák, satöbbi.

Némelyik képecske teljes fogalmat, más pedig egy-egy betűt jelölt.

A hieroglifákat több ezer évig használták.

 

A rejtélyes írás megfejtője Jean-Francois Champollion, egy francia tudós.

 

1822-ben Rosette nevű faluban három nyelven írt kőlapot vetett elé a szerencse. Legfelül hieroglifák, középen démotikus írás, alul pedig görög volt. Így aztán a görög segítségével ....

 

A fáraók nevét úgynevezett kartus-ba írták. E kartusokkal látták el szobrait , tárgyait.

- Amenhotep=Amon elégedett
 - Ramszesz=Ré gyermeke


 Más ókori keleti népekhez hasonlóan a neveknek nagy fontosságot tulajdonítottak.
 Egy mítosz szerint Ré napisten a szavaival teremtett meg mindent, és mivel ő adott nevet mindennek, hatalma volt az egész világ fölött

 http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_nevek

 Egy kis KÓD

Asszír művészet, Babilon, Kréta szigete

Assur-bán-ap
Asszír szent fa-ábrázolás. Titkokat rejt
Hammurábi törvényoszlopa. Sámás isten átadja az uralkodónak a törvényeket


li

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2013. március 8.

Pontosság

ellenőrzött

 

Egyiptomi templomok

Abu-Szimbel temploma



Az újbirodalom idején több templomot szikla belsejébe faragtak.
Az egyik leghíresebb II. Ramszesz temploma Abu-Szimbelben. ( Kr. előtt 1300 körül)


II.Ramszesz sziklatemplomának bejáratát A fáraó négy 22 m magas óriási ülőszobra őrzi.


Lábainál a családtagok kis szobrai helyezkednek el.


A bejárat felett Ré napisten 8 m magas szobra áll.


A templom nyugat felé néz.
Évente kétszer e sugarak pont a szentély belsejébe hatolnak, hogy megvilágítsák a fáraó szobraival díszített folyosót, az oszlopcsarnokot,


 az előcsarnokot és magát a szentélyt, ahol négy ülő szobor várja a fényt: Ptah, Amon-Ré, II. Ramszesz fáraó, és Ré-Harabti

Az Abu Szimbel-i templomok 1979 óta szerepelnek az UNESCO kulturális világörökségek listáján. Egyikük sincs eredeti helyén. Az Asszuáni-gát építése során, hogy a Nílusnak a Nasszer-tóvá duzzadó vize ne lepje el őket,^[2] 1963 és 1968 között szétbontották, és 64 méterrel magasabban az Abu Szimbel-i fennsíkon ismét felépítették a templomokat. Itt a Nasszer-tó egy szigetén állnak, amit Abu Szimbellel egy gát és az azon épült út köt össze.


a Kis Templomot Hathor istennőnek szentelték, aki itt Ramszesz felesége, Nofertari alakjában jelenik meg.







Philea

Hatsepszut temploma


Karnak temploma

Az Újbirodalom időszakábanaz egyiptom tzemplomok egyre nagyobbak lettek.


Ez a nagy méretnem a tömegek befogadására szolgált, hanem az istenek nagyságát hirdette.



A templom belsejében őrizték az istenszobrot..A szertartásokon pedig csak a papok, a fáraó és néhány előkelő vehetett részt.

Az egyiptomi templom alaprajzát a társadalmi rétegződés határozta meg.
A köznépet csak a napos perisztil udvarig engedték be.
 A félhomályos hüposztil-csarnokba a hivatalnokok és a hadvezérek hódolhattak. A bárka termét a papok és a főméltóságúak látogathatták.
A szentélyben már teljes sötétség uralkodott..Az istenszobrot a tetőbe vájt nyíláson bjsugárzó fény világította meg.Itt már csak a főpapok, a fővezér és maga a fáraó léphetett be.

 

 

Luxor




Hórusz temploma Edfuban







A templom szentélye a bárkával.






Ankh kereszt - A fáraók a tudás és az öröklét jelképeként viselték. Talizmán. Az univerzum életet adó és azt fenntartó erőit szimbolizálja, a vizet és a levegőt. Az 'ankh' hieroglifát a Nílus kulcsának is nevezték az ie. 4. évezred elején.
Manapság az örök élet jelképeként is említik...


Búvárkodó: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_templom%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet