Címerek

A középkori lovagoknál, akik tetőtől talpig 

páncéllal voltak beborítva, a festett pajzs lett

az, amely megmutatta hovatartozását,

származását.

A címereket az utódok örökölték. 

Ezáltal a családi címer, melyet a lovag

örökölt, jóval több lett, mint egy

megkülönböztető jelvény.

E címerekben testesült meg a családi 

büszkeség és történelem.

Egy rendkívül precíz jelképrendszer által a

hősi erény mintája lett. 

Viselése megtisztelő volt a lovagra nézve és

semmit sem tehetett, mely ezen foltot ejthetett volna.

A címerek használata azt szolgálta, hogy az

ősök fénye és tisztelete fennmaradhasson a

családban.

Azt a víziót erősítette, hogy 

a családtagok

megőrzik elődeik dicső tetteit.

A címereken látható mesteralakokat és

címerképeket okkal választották ki.

Színüknek, alakjaiknak szimbolikus jelentése

volt.

Olyan jelképeket használtak, melyek

generációról generációra öröklődtek.

.

Használatuk szorosan kapcsolódott a

címerviselő egyéniségéhez és

jellemvonásaihoz. 

E pajzsok tehát egyfajta nyitott könyvet

alkottak, melyek pontosan ki tudták

fejezni a viselőjük körülményeit és

jellemzőit.

, azok hűségéért. Tetteiért, melyekkel a

 hazát, vagy urát szolgálták.Úgy is értelmezhetjük, hogy a címer a

tulajdonosa egyfajta spirituális

portréjaként szolgál.

Hunyadi címer

Nézegetésük közben elmélyedhetünk az

ősök és leszármazottak történelmében,

eszményeiben és tetteiben. 

A címerek képei egyszerre lehetnek

 költőiek és igen konkrétak.

A címereket  viselőjük dicsőségének

 növelésére hozták létre.

Királyok adományozták alattvalóiknak

A címerek így értékes forrásaként

 szolgálnak az adott kor kulturális

 ismereteinek felderítéséhez. 

 Míg az elsőt a zoológia, a botanika

 vagy a természettudomány

 szempontjai szerint lehet értékelni, az

 utóbbi az emberi értelemben

 mítoszként és hiedelemként jelenik

 meg.

Elvileg minden ábra lehet pozitív vagy

 negatív jellegű. 

Egy ágaskodó, kinyújtott mancsú

 oroszlán nem ugyanaz, mint a fekvő,

 sebesültként ábrázolt vagy csonka

 oroszlán. Az első esetben azt

 jelentheti, hogy az címerviselő az

 oroszlánnal fejezi ki utódai számára a

 saját bátorságát és kitűnőségét. A

 második esetben az oroszlán, mint

 egyfajta vadásztrófea jelképezi

 bátorságát, mellyel legyőzte az

 oroszlánt. 

Az 1  kifejezi az emberi és isteni

 jelleget. A legtöbb állat, ember, növény

 és tárgy egyes számban jelenik meg

 címereken.

 

A 2 az ellentétek egységét fejezi ki: pl.

 test és lélek.

A 3 a Szentháromság száma, melyet az

 egyenlő szárú háromszög fejez ki.

 Ennek éle a heraldikában lefelé mutat

 és így három címerábra esetén a

 szokásos helyzetük: kettő fent, egy

 lent. 

A 4 a tetramorf, azaz négyalakú lény

 száma, mely a négy evangélistát

 jelképező négy lényt: angyal = Máté

; oroszlán = Márk; ökör = Lukács; sas

 = János, egy alakban ábrázolja; a négy

 paradicsomi folyó, a világ négy

 sarkának a száma. Ha tehát a pajzson

 négy címerkép látható, kétféleképp

 rendezhetők el, kereszt alakban, mely

 Jézus keresztjére emlékeztet vagy

 négyzet alakban, ami azt az óhajt

 jelképezi, hogy Jézus királysága a világ

 mind a négy sarkára kiterjedjen.

Az 5 Dávid öt kavicsát jelképezi, mellyel

 leterítette Góliátot, Jézus öt sebét, az

 öt érzékszervet, jelenti. Heraldikai

 ábrázolása a harántkeresztes forma.

A 6 megfelel a teremtés hat napjának.

 Az első három nap Isten

 megteremtette az élettelen dolgokat,

 majd a másik három napon az

 élőlényeket. Ennek heraldikai

 megfelelője a címerképek két hármas

 oszlopban történő ábrázolása. 

A 7 az Apokalipszis fokozatainak felel

 meg. Mágikus szám, mely megfelel a

 hét napjainak, a hét emberi életkornak,

 a hét kegyelemnek, a hét szentségnek,

 az imádság hét kánoni órájának, a hét

 görög bölcsnek, a tudás hét tárgyának.

A heraldikában a címerképek

 elrendezhetők a pajzs széle mentén,

 két hármas oszlopban, fent egy

 címerábrával, három sorban.

A 8-as a keresztelő utáni újjászületést

 jelképezi, mely a heraldikában a

 rámára helyezett címerképek alakjában

 jelenik meg, mellyel a címertörést is ki

 lehet fejezni.

A 9 az angyalok három csoportjának

 száma, a Szentháromság

 háromszorosa. A heraldikában

 általában három oszlopba rendezett

 címerképek csoportjaként jelenik meg.

A 10 a tízparancsolat és Dávid király

 tízhúrú hárfájának a száma, melyen a

 mennyei zenét adta elő. A heraldikában

 különféle csoportokban elrendezett

 tízes címerképekként jelenik meg.

A 11 ambivalens, mert a tízparancsolat

 megszegését, a bűnt, a jogtalanságot

 jelképezi, másrészt azon apostolok

 számának is megfelel, akik Júdás

 árulása után hűek maradtak Jézushoz.

Ezért a legjobban jelképezi az emberi 

erényeket és hibákat is.

A 12 az apostolok és Herkules tetteinek,

 valamint az év hónapjainak és a

 (középkori hagyomány szerint a) 12-12

 nappali, illetve esti órának a száma.

A 13-as szerencsétlen szám, melyet az

 eredendő bűnnel hoznak

 összefüggésbe. Számos címerábra

 (gyűrű, bizánci, csillag) akár 13-szor is

 megjelenhet a pajzson.

A 14 a Bibliában genealógiai értelmű,

 mert Máté evangéliuma Jézus

 genealógiájával kezdődik, mely három

 fázison át tart, egyenként 14 

generációban.

 címerképek rendszerezéséhez olyan rendszerre van szükség, mellyel lényegében a teljes reális univerzum leképezhető. Ezért sokféle szempontot kell egy rendszeren belül egyesítenünk, azaz speciális objektumelméletre van szükségünk. Az efféle sokrétű rendszerezési módszer ugyanazon objektumkészlettel kapcsolatban nem teljesen szokatlan. Ha a címerhatározás objektumkészletét szeretnénk definiálni, a pajzson (és sisakdíszen) előforduló objektumokat a funkció és rokonság, közelség (együttesen a funkcionális affinitás) alapján kell csoportosítani, majd rendszerezni.

Emberek

Az ember csoportba tartozik az ember

 és testrészei (fej, láb, kéz, páncélos

 kar, szív, vér, Isten szeme stb.

az egyházi méltóságok (pap, püspök,

 szentek stb.), 

az állatokkal együtt

 szereplő emberek (lovas, vadász), a

 képzeletbeli lények, ha ember formájú

 az ábrázolásuk

 (vadember, szfinx, szirén, kentaur)

, miközben az az általános elv

 érvényesül, hogy a lény rendszertani

 besorolását a fej határozza meg.

 Például a kentaur is ezért került az

ember csoportba.

A Perlaky család címere 

A magyar címereken gyakran szerepel a

 páncélos kar és a láb. 

Tárgyak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leginkább szétágazó csoportot talán

 a tárgyak képezik. Ezek külön

 alcsoportokra oszthatók:

 1. fegyverek (pajzs, sisak, páncél,

 kard, gránát, ágyú, ágyúgolyó),

 2. közlekedési eszközök és

 részeik (kocsi, kocsikerék),

 3. munkaeszközök és 

műszerek (fejsze, fogók, szegek,

 malomkő, ásó, mérleg, kötél),

 4. az öltözet és részei (kalap,

 szemüveg, cipő, szalag, bojt,

 ékszerek), 

5. épületek és építmények és

 részeik (vár, bástya, erőd, templom,

 gyár, kerítés, oszlop, ajtó, sorompó,

 ablak, kulcs, oltár, létra, lépcső,

 csengő, sátor, harang, sorompó, kút,

 szökőkút), 

6. berendezési tárgyak (szék, asztal,

 tükör, párna), 

7. hatalmi és 

méltóságjelvények (korona, pásztorbot, mitra, jogar, zászló, koszorú), 

8.hangszerek (dob, trombita, hárfa), 

9. edények és tárolóeszközök (kehely, doboz, tarisznya, dézsa, láda, koporsó), 

10. használati tárgyak (fésű, borotva), 

11. egyéni és csoportjelképek (betűk, mesterjegyek, jelvények, jelképek), 

12. ételek és nyersanyagaik (perec, cukorsüveg, méz, liszt, kenyér), 

13. a műveltség eszközei (könyv, pergamen, írótoll), 

14. állatokhoz kapcsolódó tárgyak (patkó, nyereg, kantár, ostor, kengyel, sarkantyú, állatbőr, zabla, méhkas), 

15. egyéb tárgyak (felismerhetetlen tárgyak, rendszerezhetetlen tárgyak).

Állatok

Az állatok csoportja szintén több

 alcsoportra oszlik (ragadozók

, madarak, patások, rágcsálók, egyéb

 emlősök, hüllők és kétéltűek, halak

, gerinctelenek, egysejtűek, képzeletbeli

 állatok, egyéb állatok). A sor végén a

 képzeletbeli állatok vannak.

Az állatokra is érvényes, hogy azon

 lények besorolásánál, melyeknek nincs

 külön neve és két eltérő állat

 testrészeiből állnak (például medvefejű

 és oroszlántestű lény), a fej (és annak

 máza) a releváns, az állatot a fej

 szerint soroljuk be a rendszerbe (a

 medvék közé).

A heraldikában rendkívül gyakori

 az oroszlán, a bagoly és a sas, melyek

 gyakran további megkülönböztető

 jegyekkel is rendelkeznek mint

 például lépő, ülő, ugró, ágaskodó,vissz

anéző stb. oroszlán és más négylábú

 állatok. Az állatok eltérően színezett

 csőrét, karmait, patáját, agyarait

, fogait, esetleg uszonyait, sörényét

, farokvégét stb.

 a címerleírásban fegyverzetnek

 nevezzük. Így például beszélhetünk

 arannyal fegyverzett vörös oroszlánról.

Természeti tárgyak és jelenségek

Hódmezővásárhely címere

A természeti tárgyak és

 jelenségek csoportját viszonylag

 kevés címerkép teszi ki. Főképp a

 természetes ábrázolásmódnál

 fordulnak elő: természetes halom,

hegycsúcs, domb, szikla, barlang,

folyó, patak, tenger, felhők,

szivárvány, villám, eső, zivatar, szél,

Nap, Hold, csillagok, atommodell stb.

Növények

A növények csoportja viszonylag jól

 behatárolható. Felosztásuk:

 1. virágok (heraldikai és

 természetes liliom, heraldikai és

 természetes rózsa, tulipán),

 2. mezőgazdasági

 növények (búzakalász, kéve

, szőlőfürt), 

3. fák és cserjék  termések és

 levelek (falevél, makk, fenyőtoboz, alma), 

4. indák és vízinövények (tengeri hínár), 

5. növényzeti takaró (rét, erdő),

6. egyéb növények (páfrány; gombák –

 bár ezek filetikailag nem növények).

Egyéb címerképek

Az egyéb címerképek közé azokat az

 objektumokat soroljuk, amelyek

 meghatározhatatlanok ugyan, mert a

 címerábrázolás, a pecsétlenyomat stb.

 sérült, kopott, de a címerképekhez való

 tartozásuk mégis felismerhető. Ide

 tartoznak azon címerképek is, melyek

 a fenti csoportokba nem sorolhatók be,

 például az Atommodell (heraldika),

 amely igen ritka és újkeletű.

Címergyűjtemény

 





III. Richard









Lady Margaret - Cambridge


 




Anne Boleyn




Farneze család


A francia kékcímer


















Litvánia címere







Kutna Hora





           





                       








Budapest címere




I. Ferenc József címere













  











 



















http://hu.depositphotos.com/25911291/stock-illustration-collection-of-heraldry-elements-for.html

Az Osztrák-Magyar Monarchia nagycímere