A középkori lovagoknál, akik tetőtől talpig
páncéllal voltak beborítva, a festett pajzs lett
az, amely megmutatta hovatartozását,
származását.
A címereket az utódok örökölték.
Ezáltal a családi címer, melyet a lovag
örökölt, jóval több lett, mint egy
megkülönböztető jelvény.
E címerekben testesült meg a családi
büszkeség és történelem.
Egy rendkívül precíz jelképrendszer által a
hősi erény mintája lett.
Viselése megtisztelő volt a lovagra nézve és
semmit sem tehetett, mely ezen foltot ejthetett volna.
A címerek használata azt szolgálta, hogy az
ősök fénye és tisztelete fennmaradhasson a
családban.
megőrzik elődeik dicső tetteit.
A címereken látható mesteralakokat és
címerképeket okkal választották ki.
Színüknek, alakjaiknak szimbolikus jelentése
volt.
Olyan jelképeket használtak, melyek
generációról generációra öröklődtek.
.
Használatuk szorosan kapcsolódott a
címerviselő egyéniségéhez és
jellemvonásaihoz.
E pajzsok tehát egyfajta nyitott könyvet
alkottak, melyek pontosan ki tudták
fejezni a viselőjük körülményeit és
jellemzőit.
, azok hűségéért. Tetteiért, melyekkel a
hazát, vagy urát szolgálták.Úgy is értelmezhetjük, hogy a címer a
tulajdonosa egyfajta spirituális
portréjaként szolgál.
Hunyadi címer |
Nézegetésük közben elmélyedhetünk az
ősök és leszármazottak történelmében,
eszményeiben és tetteiben.
A címerek képei egyszerre lehetnek
költőiek és igen konkrétak.
A címereket viselőjük dicsőségének
növelésére hozták létre.
Királyok adományozták alattvalóiknak
szolgálnak az adott kor kulturális
ismereteinek felderítéséhez.
Míg az elsőt a zoológia, a botanika
vagy a természettudomány
szempontjai szerint lehet értékelni, az
utóbbi az emberi értelemben
mítoszként és hiedelemként jelenik
meg.
Elvileg minden ábra lehet pozitív vagy
negatív jellegű.
Egy ágaskodó, kinyújtott mancsú
oroszlán nem ugyanaz, mint a fekvő,
sebesültként ábrázolt vagy csonka
oroszlán. Az első esetben azt
jelentheti, hogy az címerviselő az
oroszlánnal fejezi ki utódai számára a
saját bátorságát és kitűnőségét. A
második esetben az oroszlán, mint
egyfajta vadásztrófea jelképezi
bátorságát, mellyel legyőzte az
oroszlánt.
Az 1 kifejezi az emberi és isteni
jelleget. A legtöbb állat, ember, növény
és tárgy egyes számban jelenik meg
címereken.
A 2 az ellentétek egységét fejezi ki: pl.
test és lélek.
A 3 a Szentháromság száma, melyet az
egyenlő szárú háromszög fejez ki.
Ennek éle a heraldikában lefelé mutat
és így három címerábra esetén a
szokásos helyzetük: kettő fent, egy
lent.
A 4 a tetramorf, azaz négyalakú lény
száma, mely a négy evangélistát
jelképező négy lényt: angyal = Máté
; oroszlán = Márk; ökör = Lukács; sas
= János, egy alakban ábrázolja; a négy
paradicsomi folyó, a világ négy
sarkának a száma. Ha tehát a pajzson
négy címerkép látható, kétféleképp
rendezhetők el, kereszt alakban, mely
Jézus keresztjére emlékeztet vagy
négyzet alakban, ami azt az óhajt
jelképezi, hogy Jézus királysága a világ
mind a négy sarkára kiterjedjen.
Az 5 Dávid öt kavicsát jelképezi, mellyel
leterítette Góliátot, Jézus öt sebét, az
öt érzékszervet, jelenti. Heraldikai
ábrázolása a harántkeresztes forma.
A 6 megfelel a teremtés hat napjának.
Az első három nap Isten
megteremtette az élettelen dolgokat,
majd a másik három napon az
élőlényeket. Ennek heraldikai
megfelelője a címerképek két hármas
oszlopban történő ábrázolása.
A 7 az Apokalipszis fokozatainak felel
meg. Mágikus szám, mely megfelel a
hét napjainak, a hét emberi életkornak,
a hét kegyelemnek, a hét szentségnek,
az imádság hét kánoni órájának, a hét
görög bölcsnek, a tudás hét tárgyának.
A heraldikában a címerképek
elrendezhetők a pajzs széle mentén,
két hármas oszlopban, fent egy
címerábrával, három sorban.
A 8-as a keresztelő utáni újjászületést
jelképezi, mely a heraldikában a
rámára helyezett címerképek alakjában
jelenik meg, mellyel a címertörést is ki
lehet fejezni.
A 9 az angyalok három csoportjának
száma, a Szentháromság
háromszorosa. A heraldikában
általában három oszlopba rendezett
címerképek csoportjaként jelenik meg.
A 10 a tízparancsolat és Dávid király
tízhúrú hárfájának a száma, melyen a
mennyei zenét adta elő. A heraldikában
különféle csoportokban elrendezett
tízes címerképekként jelenik meg.
A 11 ambivalens, mert a tízparancsolat
megszegését, a bűnt, a jogtalanságot
jelképezi, másrészt azon apostolok
számának is megfelel, akik Júdás
árulása után hűek maradtak Jézushoz.
Ezért a legjobban jelképezi az emberi
erényeket és hibákat is.
A 12 az apostolok és Herkules tetteinek,
valamint az év hónapjainak és a
(középkori hagyomány szerint a) 12-12
nappali, illetve esti órának a száma.
A 13-as szerencsétlen szám, melyet az
eredendő bűnnel hoznak
összefüggésbe. Számos címerábra
(gyűrű, bizánci, csillag) akár 13-szor is
megjelenhet a pajzson.
A 14 a Bibliában genealógiai értelmű,
mert Máté evangéliuma Jézus
genealógiájával kezdődik, mely három
fázison át tart, egyenként 14
generációban.
címerképek rendszerezéséhez olyan rendszerre van szükség, mellyel lényegében a teljes reális univerzum leképezhető. Ezért sokféle szempontot kell egy rendszeren belül egyesítenünk, azaz speciális objektumelméletre van szükségünk. Az efféle sokrétű rendszerezési módszer ugyanazon objektumkészlettel kapcsolatban nem teljesen szokatlan. Ha a címerhatározás objektumkészletét szeretnénk definiálni, a pajzson (és sisakdíszen) előforduló objektumokat a funkció és rokonság, közelség (együttesen a funkcionális affinitás) alapján kell csoportosítani, majd rendszerezni.
Emberek
Az ember csoportba tartozik az ember
és testrészei (fej, láb, kéz, páncélos
kar, szív, vér, Isten szeme stb.
az egyházi méltóságok (pap, püspök,
szentek stb.),
az állatokkal együtt
szereplő emberek (lovas, vadász), a
képzeletbeli lények, ha ember formájú
az ábrázolásuk
, miközben az az általános elv
érvényesül, hogy a lény rendszertani
besorolását a fej határozza meg.
Például a kentaur is ezért került az
ember csoportba.
A Perlaky család címere |
A magyar címereken gyakran szerepel a
páncélos kar és a láb.
Tárgyak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A leginkább szétágazó csoportot talán
a tárgyak képezik. Ezek külön
alcsoportokra oszthatók:
1. fegyverek (pajzs, sisak, páncél,
kard, gránát, ágyú, ágyúgolyó),
2. közlekedési eszközök és
részeik (kocsi, kocsikerék),
3. munkaeszközök és
műszerek (fejsze, fogók, szegek,
malomkő, ásó, mérleg, kötél),
4. az öltözet és részei (kalap,
szemüveg, cipő, szalag, bojt,
ékszerek),
5. épületek és építmények és
részeik (vár, bástya, erőd, templom,
gyár, kerítés, oszlop, ajtó, sorompó,
ablak, kulcs, oltár, létra, lépcső,
csengő, sátor, harang, sorompó, kút,
szökőkút),
6. berendezési tárgyak (szék, asztal,
tükör, párna),
7. hatalmi és
méltóságjelvények (korona, pásztorbot, mitra, jogar, zászló, koszorú),
8.hangszerek (dob, trombita, hárfa),
9. edények és tárolóeszközök (kehely, doboz, tarisznya, dézsa, láda, koporsó),
10. használati tárgyak (fésű, borotva),
11. egyéni és csoportjelképek (betűk, mesterjegyek, jelvények, jelképek),
12. ételek és nyersanyagaik (perec, cukorsüveg, méz, liszt, kenyér),
13. a műveltség eszközei (könyv, pergamen, írótoll),
14. állatokhoz kapcsolódó tárgyak (patkó, nyereg, kantár, ostor, kengyel, sarkantyú, állatbőr, zabla, méhkas),
15. egyéb tárgyak (felismerhetetlen tárgyak, rendszerezhetetlen tárgyak).
Állatok
Az állatok csoportja szintén több
alcsoportra oszlik (ragadozók
, madarak, patások, rágcsálók, egyéb
emlősök, hüllők és kétéltűek, halak
, gerinctelenek, egysejtűek, képzeletbeli
állatok, egyéb állatok). A sor végén a
képzeletbeli állatok vannak.
Az állatokra is érvényes, hogy azon
lények besorolásánál, melyeknek nincs
külön neve és két eltérő állat
testrészeiből állnak (például medvefejű
és oroszlántestű lény), a fej (és annak
máza) a releváns, az állatot a fej
szerint soroljuk be a rendszerbe (a
medvék közé).
A heraldikában rendkívül gyakori
gyakran további megkülönböztető
jegyekkel is rendelkeznek mint
anéző stb. oroszlán és más négylábú
állatok. Az állatok eltérően színezett
csőrét, karmait, patáját, agyarait
, fogait, esetleg uszonyait, sörényét
, farokvégét stb.
a címerleírásban fegyverzetnek
nevezzük. Így például beszélhetünk
arannyal fegyverzett vörös oroszlánról.
Természeti tárgyak és jelenségek
Hódmezővásárhely címere |
A természeti tárgyak és
jelenségek csoportját viszonylag
kevés címerkép teszi ki. Főképp a
természetes ábrázolásmódnál
fordulnak elő: természetes halom,
hegycsúcs, domb, szikla, barlang,
folyó, patak, tenger, felhők,
szivárvány, villám, eső, zivatar, szél,
Nap, Hold, csillagok, atommodell stb.
Növények
A növények csoportja viszonylag jól
behatárolható. Felosztásuk:
1. virágok (heraldikai és
természetes liliom, heraldikai és
természetes rózsa, tulipán),
2. mezőgazdasági
növények (búzakalász, kéve
, szőlőfürt),
3. fák és cserjék termések és
levelek (falevél, makk, fenyőtoboz, alma),
4. indák és vízinövények (tengeri hínár),
5. növényzeti takaró (rét, erdő),
6. egyéb növények (páfrány; gombák –
bár ezek filetikailag nem növények).
Egyéb címerképek
Az egyéb címerképek közé azokat az
objektumokat soroljuk, amelyek
meghatározhatatlanok ugyan, mert a
címerábrázolás, a pecsétlenyomat stb.
sérült, kopott, de a címerképekhez való
tartozásuk mégis felismerhető. Ide
tartoznak azon címerképek is, melyek
a fenti csoportokba nem sorolhatók be,
például az Atommodell (heraldika),
amely igen ritka és újkeletű.
III. Richard
Lady Margaret - Cambridge
Anne Boleyn
Farneze család
A francia kékcímer
Litvánia címere
Kutna Hora
Budapest címere
I. Ferenc József címere
http://hu.depositphotos.com/25911291/stock-illustration-collection-of-heraldry-elements-for.html
Az Osztrák-Magyar Monarchia nagycímere |