Tudorinda - Művészetek

2012. február 11., szombat

A középkori és a reneszánsz festményeken ábrázolt állatok, a delfin, a majom, a hermelin, a szarvas, a nyúl, a szamár, a teve, a róka és a patkány rejtett jelképek képviselői. A festő ily módon közvetítette titkos gondolatait azok felé, akik értelmezni tudták ezeket a szimbólumokat.

Lássuk, mit is jelentenek a középkori és a reneszánsz keresztény művészet állat-jelképei?

A delfin

A delfin játékossága és intelligenciája már régóta lenyűgözi az embert. Gyakori szereplője a művészeti alkotásoknak, különösen kecses ugrásait és játékos mutatványait ábrázolták szívesen. Az ókori görög és római mitológiában a delfin jelképezte a kalauzt aki a lelkeket az alvilágba vezette. A delfin tehát, elvezeti a holt lelkeket a paradicsomba, tehát a feltámadást és a megváltást jelképezi.

Kréta - Mínoszi kor - Delfines freskó

A majom

A majom az emberi természet sötét oldalát jelképezi.

A hermelin

A hermelin a menyéttel közeli rokonságban álló kisemlős. A középkorban státusz szimbólumnak örvendett az előkelő társadalmi réteg körében, mert finom és puha bundája a fenséget és a nemességet jelképezte. A legenda szerint az állat inkább elpusztulna semmint földdel beszennyezze tiszta és fehér bundáját, ezért az erény és a tisztaság jeles képviselőjének tartották. I. Erzsébetet királynőt egy da Vinci festményen hermelinnel ábrázolták, amely a női tisztaságot szimbolizálta.

A szarvas

A szarvas és az őz békés és félénk állatok, ezért kerülik a harcot, a kihívást. Így lettek ők a béke és a harmónia jelképei. Az ősi keresztény hitvilágban a szarvas magát Krisztust jelképezte, mivel az állat természetes ellensége a kígyónak. Egy ősi legenda szerint a szarvas úgy öli meg a kígyót, hogy szarvával átdöfi, majd patáival összetapossa azt.

A nyúl

Egy ősi legenda szerint, mivel a nyúl hangtalan és gyáva, ezért az alázattal társítható. Napjainkban viszont némileg változott a nyusziról alkotott vélemény, így a „Nyúl Testvér kalandjai" című filmben egy gyors, okos és ambiciózus tapsi a főszereplő. Mivel igen termékeny állat (egy nőstény nyúl 42 utódot is világra hozhat egy évben.), a görög és a római mitológiában a bőséget jelképezi.

A szamár

A görög mitológiában Bacchus szamárháton járta a világot és mezőgazdasági ismeretekre tanította az embereket. Egyszer egy tóhoz érkezett és két szamara közül az egyik biztonságosan átvitte őt a másik partra (hálája jeléül Bacchus a mennyboltra helyezte őket csillagkép formájában). A szamár a vallási alázat jelképe. Utat mutat a híveknek Istenhez és a mennyországba vezeti őket. Szent Ferenc jámborságáról volt ismert, szegénységben élt, de szeretet közvetített az emberek felé, ő maga pedig a természet nagy csodálója volt. Giovanni Bellini festményén a „Szent Ferenc a sivatagban" címűn ott látható a szamár is más állatok körében, ezért a képen nagyon sok szimbólum látható, ezeket a kor embere könnyedén megfejtette.

A teve

A közel-keleti kultúra elengedhetetlen tartozéka. Az engedelmesség, a mértékletesség, a türelem és az állóképesség jelképe a teve. Az ókori világban az állat a gazdagságot jelképezte, a reneszánsz idején pedig a drága lószerszám az előkelőség jele volt. A három napkeleti bölcs teveháton érkezett a gyermek Jézus imádására. A legenda szerint a három bölcs teveháton, tizenkét-tizenhárom napig, élelem és víz nélkül utazott Betlehembe.

Szergej Tyukanov - Teve

A róka

Mivel beleolvad környezetébe, sunyi, ravasz és okos állatnak tartják. A róka egy olyan személynek a szimbóluma, aki eszét és bölcsességét saját védelmében hasznosítja.

A patkány

A patkány a pusztulásnak és az idő múlásának a jelképe.

Ezt olvastad már?

A húsvéti nyuszi története

Olvasnivaló

Honnan vettem? - haziallat.hu

http://www.haziallat.hu/allati-trendi/olvasnivalo/allatok-a-festeszetben/4463/

2012. január 31., kedd

Kinuko Y. Craft

Tündérkert

Rómeó és Júlia

Keresztül az erdőn

Titok

Eleonóra Aquitániában

A békakirály

2012. január 29., vasárnap

Az ókor hét csodája

1. A gízai piramisok - Egyiptom

A 7 csoda közül az egyiptomi piramisok a legrégebbiek, mégis érdekes módon az egyedüliek, melyek napjainkig fennmaradtak. Kb. i.e. 2584-2465 körül épültek Hufu (Kheopsz), Kephrén és Menkauré (Mükerinosz) fáraó és feleségeik síremlékekén. A piramisokat azért építették, hogy az idők végeztéig megőrizzék uralkodóik múmiáját és kincseit, valamint innen indult útnak a mennyei rokonaik felé az istenkirály lelke. Hufu fáraó piramisa a legnagyobb: 147 méter magas! Körülbelül 2 millió 300 ezer kőtömböt használtak az építéshez; többségük 2,4 tonnát nyom. Szinte még ma is elképzelhetetlennek tűnik, miként épültek fel ezek az óriások az akkori tudomány alapján. A munkálatok nagyjából 23 évet vettek igénybe!

2.Szemirámisz függőkertje - Babilon

II. Nabú-kudurri-uszur babiloni uralkodó (i.e. 605-562) nagy fába vágta a fejszéjét. Felesége, Amitisz méd hercegnő egyszer csak gondolt egyet, és miután kijelentette, hogy megunta a mezopotámiai síkságot, és vágyik hazája hegyes tájaira, a király elrendelte, hogy emeljenek mesterséges hegyet (!!), amely egymás felett elhelyezkedő, egyre kisebb lépcsős teraszaival a babilóniai zikkuratokra, templompiramisokra emlékeztetett. Az építmény teraszait más-más tájakról hozott bokrokkal és növényekkel ültették be, melyeket mesterségesen kellett öntözni, nehogy kiszáradjanak. Miután a perzsák leigázták Babilóniát (i.e. 538), a város hanyatlani kezdett, és az idők folyamán csak egy üres és poros rom maradt az egykori birodalomból.

Az epheszoszi Artemisz templom - Törökország

A Hold istennőjének, Artemisznek emelték az i.e. VI. században. Artemisz istennő Zeusz lánya, Apollón ikertestvére és az állatok és ifjú lányok védelmezője volt. Az épület 131*79 m-es lépcsős alapzaton állt, 117 húszméteres márványoszlop és pompás szobrok díszítették. A görög világ egyik legnagyobb temploma volt. Az épületet tűzvész pusztította el i.e. 356-ban, majd később, Nagy Sándor parancsára - aki a tűzvész napján született - újjáépítették. Az i.e. III. században a gótok kifosztották, mára csak alig néhány kő maradt meg belőle.

Pheidiász olülpiai Zeusz szobra - Görögország

Zeusz fényűző templomát a görögök i.e. 466-456 között építették, majd néhány évvel később egy fenséges istenszobrot is rendeltek.

Az ülő isten bal kezében sasos pálcáját, jobbjában Nikét, a győzelem istennőjének alakját tartotta. A szobor 13 méter magas volt. Miután betiltották az olümpiai játékokat, a szobrot Konstantinápolyba szállították, majd megsemmisült, mikor a palota, ahova vitték, leégett.

Halikarnasszoszi mauzóleum - Törökország

Mauszólosz káriai uralkodó (i.e. 377-353) és felesége, Artemiszia látványos síremléket tervezett magának Halikarnasszoszban - a mai török Bodrumban. A síremlék három szint magas, lépcsős alapzatát pompás szobrok díszítették. A négy oldalán több mint 300 faragott ember- és állatfigura áll. A tetején egy piramis emelkedett, melynek csúcsán négylovas diadalszekér állt, valószínűleg Mauszólosz szobrával. Az emlékmű 43 m magas lehetett. A királyi párt aranykoporsóban temették a Mauszóleionnak nevezett épület alá - innen ered a mauzóleum szó. Az épületet egy középkori földrendés rombolta le.

A rodoszi kolosszus - Görögország

A ródosziak egy kiemelkedő győzelmük után elhatározták: a dicsőség emlékére, és napistenük, Héliosz tiszteletére hatalmas szobrot emelnek. 12 év alatt készült el a csoda (kb. i.e. 280). A Kolosszus 30 m magas volt. I.e. 226-ban aztán egy földrengés következtében a szobor térdben eltört, majd ledőlt. Egy jós kijelentette: ne építsék újjá! így i.sz. 654-ig ott hevert, ahol összeomlott, majd egy szíriai hóditó elvitte a bronzot, és pénzt vert belőle.

Az alexandriai világítótorony - Egyiptom

Az i.sz. 280 körül, II. Ptolemaiosz uralkodása idején elkészült világítótorony Pharosz szigetén, az alexandriai kikötőben állt. Tetején Zeusz, a főisten hatalmas méretű szobra állt. A hajósokat figyelmeztető jelzőtüzet a harmadik toronyban gyújtották, és bronzlemezekkel verték vissza a fényét a tenger felé. Az építmény 117 méter magas volt. Éjszaka akár 50 km-re is ellátszott a fénye, nappal pedig füstoszlop segítette a tájékozódást. A világítótoronnyal is, mint oly sok mással, egy földrengés végzett a XIV. században.

Név	Építésének időpontja	Földrajzi elhelyezkedés	Pusztulásának ideje	Pusztulásának oka
A gízai piramisok	I. e. 2550	Egyiptom	-	-
Szemirámisz függőkertje	I. e. 600	Babilon	I. e. I. század	földrengés
Az epheszoszi Artemisz-templom	I. e. 550	Törökország, Lüdia	I. e. 356	tűz
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra	I. e. 435	Görögország	I. sz. V–VI. század	tűz
A halikarnasszoszi mauzóleum	I. e. 351	Törökország, Bodrum	I. sz. 1494	földrengés
A rodoszi Kolosszus	I. e. 292–280	Görögország	I. e. 224	földrengés
Az alexandriai világítótorony	I. e. III. század	Egyiptom	I. sz. 1303–1480	földrengés