1. A gízai piramisok - Egyiptom
A 7 csoda közül az egyiptomi piramisok a legrégebbiek, mégis érdekes módon az egyedüliek, melyek napjainkig fennmaradtak. Kb. i.e. 2584-2465 körül épültek Hufu (Kheopsz), Kephrén és Menkauré (Mükerinosz) fáraó és feleségeik síremlékekén. A piramisokat azért építették, hogy az idők végeztéig megőrizzék uralkodóik múmiáját és kincseit, valamint innen indult útnak a mennyei rokonaik felé az istenkirály lelke. Hufu fáraó piramisa a legnagyobb: 147 méter magas! Körülbelül 2 millió 300 ezer kőtömböt használtak az építéshez; többségük 2,4 tonnát nyom. Szinte még ma is elképzelhetetlennek tűnik, miként épültek fel ezek az óriások az akkori tudomány alapján. A munkálatok nagyjából 23 évet vettek igénybe!
A 7 csoda közül az egyiptomi piramisok a legrégebbiek, mégis érdekes módon az egyedüliek, melyek napjainkig fennmaradtak. Kb. i.e. 2584-2465 körül épültek Hufu (Kheopsz), Kephrén és Menkauré (Mükerinosz) fáraó és feleségeik síremlékekén. A piramisokat azért építették, hogy az idők végeztéig megőrizzék uralkodóik múmiáját és kincseit, valamint innen indult útnak a mennyei rokonaik felé az istenkirály lelke. Hufu fáraó piramisa a legnagyobb: 147 méter magas! Körülbelül 2 millió 300 ezer kőtömböt használtak az építéshez; többségük 2,4 tonnát nyom. Szinte még ma is elképzelhetetlennek tűnik, miként épültek fel ezek az óriások az akkori tudomány alapján. A munkálatok nagyjából 23 évet vettek igénybe!
2.Szemirámisz függőkertje - Babilon
II. Nabú-kudurri-uszur babiloni uralkodó (i.e. 605-562) nagy fába vágta a fejszéjét. Felesége, Amitisz méd hercegnő egyszer csak gondolt egyet, és miután kijelentette, hogy megunta a mezopotámiai síkságot, és vágyik hazája hegyes tájaira, a király elrendelte, hogy emeljenek mesterséges hegyet (!!), amely egymás felett elhelyezkedő, egyre kisebb lépcsős teraszaival a babilóniai zikkuratokra, templompiramisokra emlékeztetett. Az építmény teraszait más-más tájakról hozott bokrokkal és növényekkel ültették be, melyeket mesterségesen kellett öntözni, nehogy kiszáradjanak. Miután a perzsák leigázták Babilóniát (i.e. 538), a város hanyatlani kezdett, és az idők folyamán csak egy üres és poros rom maradt az egykori birodalomból.
Az epheszoszi Artemisz templom - Törökország
A Hold istennőjének, Artemisznek emelték az i.e. VI. században. Artemisz istennő Zeusz lánya, Apollón ikertestvére és az állatok és ifjú lányok védelmezője volt. Az épület 131*79 m-es lépcsős alapzaton állt, 117 húszméteres márványoszlop és pompás szobrok díszítették. A görög világ egyik legnagyobb temploma volt. Az épületet tűzvész pusztította el i.e. 356-ban, majd később, Nagy Sándor parancsára - aki a tűzvész napján született - újjáépítették. Az i.e. III. században a gótok kifosztották, mára csak alig néhány kő maradt meg belőle.
Pheidiász olülpiai Zeusz szobra - Görögország
Zeusz fényűző templomát a görögök i.e. 466-456 között építették, majd néhány évvel később egy fenséges istenszobrot is rendeltek.
Az ülő isten bal kezében sasos pálcáját, jobbjában Nikét, a győzelem istennőjének alakját tartotta. A szobor 13 méter magas volt. Miután betiltották az olümpiai játékokat, a szobrot Konstantinápolyba szállították, majd megsemmisült, mikor a palota, ahova vitték, leégett.
Halikarnasszoszi mauzóleum - Törökország
Mauszólosz káriai uralkodó (i.e. 377-353) és felesége, Artemiszia látványos síremléket tervezett magának Halikarnasszoszban - a mai török Bodrumban. A síremlék három szint magas, lépcsős alapzatát pompás szobrok díszítették. A négy oldalán több mint 300 faragott ember- és állatfigura áll. A tetején egy piramis emelkedett, melynek csúcsán négylovas diadalszekér állt, valószínűleg Mauszólosz szobrával. Az emlékmű 43 m magas lehetett. A királyi párt aranykoporsóban temették a Mauszóleionnak nevezett épület alá - innen ered a mauzóleum szó. Az épületet egy középkori földrendés rombolta le.
A rodoszi kolosszus - Görögország
A ródosziak egy kiemelkedő győzelmük után elhatározták: a dicsőség emlékére, és napistenük, Héliosz tiszteletére hatalmas szobrot emelnek. 12 év alatt készült el a csoda (kb. i.e. 280). A Kolosszus 30 m magas volt. I.e. 226-ban aztán egy földrengés következtében a szobor térdben eltört, majd ledőlt. Egy jós kijelentette: ne építsék újjá! így i.sz. 654-ig ott hevert, ahol összeomlott, majd egy szíriai hóditó elvitte a bronzot, és pénzt vert belőle.
Az alexandriai világítótorony - Egyiptom
Az i.sz. 280 körül, II. Ptolemaiosz uralkodása idején elkészült világítótorony Pharosz szigetén, az alexandriai kikötőben állt. Tetején Zeusz, a főisten hatalmas méretű szobra állt. A hajósokat figyelmeztető jelzőtüzet a harmadik toronyban gyújtották, és bronzlemezekkel verték vissza a fényét a tenger felé. Az építmény 117 méter magas volt. Éjszaka akár 50 km-re is ellátszott a fénye, nappal pedig füstoszlop segítette a tájékozódást. A világítótoronnyal is, mint oly sok mással, egy földrengés végzett a XIV. században.
| Név | Építésének időpontja | Földrajzi elhelyezkedés | Pusztulásának ideje | Pusztulásának oka |
|---|---|---|---|---|
| A gízai piramisok | I. e. 2550 | Egyiptom | - | - |
| Szemirámisz függőkertje | I. e. 600 | Babilon | I. e. I. század | földrengés |
| Az epheszoszi Artemisz-templom | I. e. 550 | Törökország, Lüdia | I. e. 356 | tűz |
| Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra | I. e. 435 | Görögország | I. sz. V–VI. század | tűz |
| A halikarnasszoszi mauzóleum | I. e. 351 | Törökország, Bodrum | I. sz. 1494 | földrengés |
| A rodoszi Kolosszus | I. e. 292–280 | Görögország | I. e. 224 | földrengés |
| Az alexandriai világítótorony | I. e. III. század | Egyiptom | I. sz. 1303–1480 | földrengés |
Bacskai Richárd lapjáról - Köszönöm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése